Nem igazán nyerte el a tetszésem. Ez a legenda után történő nyomozás jelentős mértékben kimerítette a filmet. A mi kis egyetemistánk kampókéz legendájáról szeretne írni, ehhez azonban el kell látogatnia szülőhelyére, egy lepukkant nyomornegyedbe. Ebben a bandák által irányított városrészben egyébként már történt egy gyilkosság, amit szintén kampókéz nevéhez kötnek az emberek. Egy az, hogy a film első órájában szinte alig történik valami. Megismerjük a szereplőket, megismerjük a céljaikat. Ennyi! A lényegi része a dolognak a maradék negyven percbe van sűrítve, de itt is inkább arról szól, hogy a főszereplőnket gyilkosnak hiszik, őrültnek hiszik. Rendőrségről a diliházba, diliházból a rendőrségre jár. Szépen minden gyilkosságot rákennek, a környezetében kezdi azt a tudatot ébreszteni, hogy bizony nincs ki mind a négy kereke. Párszor láthatunk kampó általi felmetszést, sok-sok méhét emberi szájból-szájba repkedni, magyarán a kor viszontagságaihoz képest még véresnek, durvának is lehet nevezni. A színészek mondjuk egészen jók voltak, hozták amit kellett, bár mintha a főszereplőnk többször megfáradt volna, elég idegesítő volt, ahogy próbálja lemosni magáról a gyilkosságokat amiket rákentek. Persze senki nem hisz neki, de szerencsétlen mindenből pont úgy jött ki, hogy az abszolút kétértelmű helyzetet eredményezett. Röviden: szerencsét lehet vele próbálni, de nekem nem tetszett!
Nem igazán nyerte el a tetszésem. Ez a legenda után történő nyomozás jelentős mértékben kimerítette a filmet. A mi kis egyetemistánk kampókéz legendájáról szeretne írni, ehhez azonban el kell látogatnia szülőhelyére, egy lepukkant nyomornegyedbe. Ebben a bandák által irányított városrészben egyébként már történt egy gyilkosság, amit szintén kampókéz nevéhez kötnek az emberek. Egy az, hogy a film első órájában szinte alig történik valami. Megismerjük a szereplőket, megismerjük a céljaikat. Ennyi! A lényegi része a dolognak a maradék negyven percbe van sűrítve, de itt is inkább arról szól, hogy a főszereplőnket gyilkosnak hiszik, őrültnek hiszik. Rendőrségről a diliházba, diliházból a rendőrségre jár. Szépen minden gyilkosságot rákennek, a környezetében kezdi azt a tudatot ébreszteni, hogy bizony nincs ki mind a négy kereke. Párszor láthatunk kampó általi felmetszést, sok-sok méhét emberi szájból-szájba repkedni, magyarán a kor viszontagságaihoz képest még véresnek, durvának is lehet nevezni. A színészek mondjuk egészen jók voltak, hozták amit kellett, bár mintha a főszereplőnk többször megfáradt volna, elég idegesítő volt, ahogy próbálja lemosni magáról a gyilkosságokat amiket rákentek. Persze senki nem hisz neki, de szerencsétlen mindenből pont úgy jött ki, hogy az abszolút kétértelmű helyzetet eredményezett. Röviden: szerencsét lehet vele próbálni, de nekem nem tetszett!