Kampókéz

Ott kezdem, hogy nekünk sem színes TV, sem VHS lejátszó, sem számítógép... stb. nem volt. Így aztán volt néhány hely, ahol összejártunk megnézni filmeket. És ami nem cserélhető kazetta volt, azt néha többször is láttuk. Aztán jött a videotéka időszak. A lényeg, hogy ez a film engem elkerült, pedig sokan mondták, hogy mennyire izgalmas, félelmetes. Lehet, hogy akkoriban, gyerekként... valakiknek. Szerintem ez gyerekként sem igen fogott volna meg. A későbbi filmekhez képest elég lassú. A végkifejlet várható volt, de legalább jó. Ami még tetszik a filmben, hogy nincs trükkfelvétel, nincs CGI. Eljátszották, gumifigurákat használnak, maszkmesterek dolgoznak... stb. Szóval egyszer nézhető film, de még egyszer nem szívesen nézném meg. Szerintem ez inkább annak tetszhet, aki 40+ és gyerekkorában látta... mert akkor nosztalgiával tekint vissza... szerintem.

Az elmúlt napokban egy beszélgetés során szóba került ama horrorfilmes téma, hogy mi az a dolog, amely képes úgy igazán rám hozni a frászt. Ezen sokat gondolkodtam, de úgy igazán nem jutottam dűlőre e téren, viszont arra határozottan emlékszem, hogy ... Teljes kritika

A '90-es évekre a nagy horror ikonok kora lejárt. Filmjeikben egyre nagyobb teret kapott a humor, ez pedig néha odáig fajult, hogy már-már önmaguk paródiájává váltak (lásd: Freddy halála - Az utolsó rémálom). Az új évtized reflektált is a dologra, el... Teljes kritika

Simán hozta azt a hangulatvilágot amit én személy szerint elvártam tőle. Elképedtem a színészi játékokon is. Nekem ez a film pörgős, eseménydús és szerethető volt.