Hellraiser (1987)

Igazi horror-klasszikus, amiről nem is nagyon lehet rosszat írni. Ez az első rész a legjobb, minden téren félelmetes és bizarr kellőképpen.

A Hellraiser az egyik legbetegebb - ha nem "a" legbetegebb - film, amit valaha láttam. Rendkívül nyomasztó, helyenként kimondottan félelmetes légkört épít fel a történet maga köré, és egy iszonyatos, bizarr fantáziavilágba vezeti be a nézőt, aki a végén mintha egy soha véget nem érő rémálomból ébredne fel. A sztori értelmezésem szerint szólhat az emberi természetről - amelynek egyaránt része az erőszakra való hajlam és a kéjvágy -, a felnőtté válás tortúráiról (ha a főszereplő lányka szemszögéből nézzük az eseményeket), vagy éppen egy rémisztő szerelmi háromszögről is, amely számomra picit a macbethi hangulatot idézte, de akár a pokolról szóló metafizikai fejtegetésként is felfogható. A film... több»

Kemény, nyers és néhol durva horror. Csak az nézze,akinek rendben van az idegrendszere. Barker jól megcsinálta, és sok hívet szerzett magának vele!

Nagy Clive Barker fan vagyok, olvastam több könyvét, pl. ezt is. Nagyon tetszett a filmbe, hogy hasonló érzéseket váltott ki, mint a maga a könyv. Nagyon jó, hogy maga Barker rendezte, mivel nagyon jól meg tudta valósítani a saját stílusát, írott szöveg helyett a képernyőn.

Na ez az igazi klasszikus, ami már 10 évesen megfogott a látványa miatt. Hihetetlen milyen jól átjön a komorság ez egy rendkívüli horrorfilm. A szereplők jól el vannak találva és szerintem az első 4 része kiemelkedően jó a műfajban egy szép történetvezetés kerekedik ki. Azon a véleményen vagyok, hogy ebből kellene már egy reboot, de nem Rémálom az Elm utcában féle.