A Totally Killer slasher-koncepcióra felhúzott narratívája tehát tökéletes kikapcsolódást nyújt Halloween-ra, ha mondjuk lazítani akarunk egy kevésbé komolyabb mozival, vagy csak szimplán valami könnyű és súlytalan szórakozásra vágyunk.
Összességében tehát A ház, ahol a gonosz lakik nem hozott semmiféle forradalmi újdonságot vagy hihetetlen meglepetést, azért technikai szempontból és a félelemkeltési metódusait tekintve mondhatjuk, hogy az átlagosnál jóval ütősebben sikerült – talán mert kivételesen svéd a produktum, és nem amerikai? Nyilván sokat dobott az élményen a moziban történő megtekintés, mintha mondjuk szimplán otthon a szobámban néztem volna streamen vagy dvd-n, ám a forgatókönyv gyengeségeit, szégyenletes hibáit sajnos még ez a nagy és hangulatos vászon sem tudta feledtetni.
Sajnos a Natalia Grace különös esete hamar átmegy egy érdekfeszítő true crime-sztoriból egy szánalmas családi drámába, aminek kevés helye volt a sorozatban, időhúzásra viszont jó volt. Az első évad záró epizódja egyenesen nézhetetlen, hiszen ez már Michael közelgő bírósági tárgyalásáról szól, amelynek tényleg semmi keresnivalója a műsorban. Ennek ellenére maga a történet megér egy megnézést és utánaolvasást, a folytatás pedig még akár meg is győzhet minket, hogy egy szegény árváról vagy egy potenciális sorozatgyilkosról van-e szó…
Fogcsikorgató jeleneteknek így sem vagyunk híján, azt pedig csak elképzelni tudjuk, hogy az ártatlannak tűnő partizánakció milyen szörnyű hatással van a környékben élők mindennapjaira. Az ócska jumpscare ijesztgetések helyett dramaturgiailag remekül elhelyezett, hirtelen érkező, és sokkoló szcénákat kapunk, amelyek mindig adnak egy extra löketet a történetnek. Amikor azt gondolnánk, hogy ezt már biztosan nem lehet fokozni, Demián Rugna mindig rátesz egy lapáttal, egészen a nagyszerű befejezésig. Egy szónak is száz a vége, ha csak egyetlen horrorfilmet nézel meg 2023-ban, akkor a When Evil Lurks legyen az!
A Dark Harvest egy véres, és érdekes rémtörténet, amely A kukorica gyermekei, Pumpkinhead, Battle Royale és a Haragban a világgal sztorik egyvelegét prezentálja. Az aggasztónak tűnő stílus-kavalkád azonban kifejezetten jól összeáll, a tinik is rendben hozzák a szerepüket, a főszereplő pár között pedig működik a kémia. David Slade filmje ugyan nem fogja megváltani a világot, de számomra hangulatos választás volt Halloween hetében. Túlzott elvárások nélkül azonban kifejezetten jó lehet egy átlagos unalmas estére is.
Atmoszférikus, európai gyártású – és keresztény tematikájú horrorfilmek rajongóinak elsősorban, de másnak is kellemes borzongást nyújtó 90 percben lehet része. További részletek a Cinegore-on! több»
Annyira sablonos jelenetek követik egymást, hogyha csak mondjuk minden huszadik percben kelünk fel hosszan tartó szendergésünkből, akkor is bőven update vagyunk a cselekmény szempontjából, és kevésbé csesszük fel agyunkat a sok elénk táruló ordenáréságon. Mert szinte csak abból áll a játékidő; nincs semmi érdemleges esemény, amely kicsit is izgalomra adna okot vagy legalább az elégségesnél picivel ütősebben muzsikálna; tizenöt percben bőven lerendezhető lenne minden releváns fordulat és akció. Remek poszterén kívül sajnos nincs mit dicsérnem a filmben, úgyhogy ha elolvastátok ezt a cikket, akkor gyorsan felejtsétek el, hogy valaha is létezett ilyen bődületes és ingerszegény hulladék.
Összességében a filmet jegyző két rendező, Eren Celeboglu és Ari Costa első bemutatkozása (korábban csak rövidfilmjeik voltak) nagyon rosszul sikerült. Nem bíztak saját teljesítményükben és produkciójukban kellőképpen ahhoz, hogy megfelelő energiaráfordítással igényes és jó filmet csináljanak belőle, mert amit itt látunk, az bizony nem költségvetés kérdése. Sokat kell majd dolgozniuk azért, hogy a nézők bizalmát visszanyerjék.
A szó jó értelmében kaotikusnak nevezhető a The Elderly, amely kicsit betekintést ad nekünk a magány és az elmúlás fájdalmába, de egyáltalán nem teszi ezt fókuszba, helyette nem klasszikus horrorelemekkel fűszerezi meg a cselekményt. Nagyon erős darab, nagyon megosztó befejezéssel, de szerintem maximálisan sikerült egy maradandó, hátborzongató filmet csinálni.
Beszélgettük a vetítés után, hogy, ha kivennénk a mobiltelefonokat a filmből, akkor akár 1982 is szerepelhetne készítési dátumként a Thanksgiving címkéjén, ennél nagyobb bókot pedig egy klasszikus slasher nem kaphat. A Misfits (Where Eagles Dare) dal stáblista alatti elhangzása miatt adtam plusz fél pontot????
72 Gyilkos a múltból (2023)
További részletek a Cinegore-on! több»