A Sandra Bullock által alakított Gwen egy újabb részeg botrány után huszonnyolc napos rehabilitációra kerül. Eleinte büntetésként éli meg a bentlétet, tagadja a probléma súlyát, és alig várja, hogy visszatérhessen korábbi életéhez. Addiktológiai szemszögből ez a film a függőség ábrázolásának Hollywood-kompatibilis változata. Mély témához nyúl, a mélységet azonban nem igazán vállalja fel. A film készítői összeszedték az addikciókat érintő általános sztenderdeket, és készítettek belőlük egy könnyen fogyasztható filmet. Receptes hasonlattal élve mindenből egy kicsit beletettek: egy csipetnyi ellenállást a rehabbal szemben, egy késhegynyi sóvárgást, egy maréknyi szétesett családi hátteret, egy morzsányi lehúzó közeget a régi életből, egy kanálnyi rehabon kialakuló szerelmi bonyodalmat, néhány cseppnyi más függőséget, köztük a szexfüggőséget. Az összetevők önmagukban megállják a helyüket, együtt azonban inkább menzaélményt adnak: szinte minden megvan, ami kell, mégsem lesz belőle igazán karakteres fogás. Sandra Bullock alakítása részben pótolja a forgatókönyv sematikusságát: ahogyan Gwen esendőségét és fokozatos belátásait megformálja, hozzáad a történet hitelességéhez.
A Sandra Bullock által alakított Gwen egy újabb részeg botrány után huszonnyolc napos rehabilitációra kerül. Eleinte büntetésként éli meg a bentlétet, tagadja a probléma súlyát, és alig várja, hogy visszatérhessen korábbi életéhez. Addiktológiai szemszögből ez a film a függőség ábrázolásának Hollywood-kompatibilis változata. Mély témához nyúl, a mélységet azonban nem igazán vállalja fel. A film készítői összeszedték az addikciókat érintő általános sztenderdeket, és készítettek belőlük egy könnyen fogyasztható filmet. Receptes hasonlattal élve mindenből egy kicsit beletettek: egy csipetnyi ellenállást a rehabbal szemben, egy késhegynyi sóvárgást, egy maréknyi szétesett családi hátteret, egy morzsányi lehúzó közeget a régi életből, egy kanálnyi rehabon kialakuló szerelmi bonyodalmat, néhány cseppnyi más függőséget, köztük a szexfüggőséget. Az összetevők önmagukban megállják a helyüket, együtt azonban inkább menzaélményt adnak: szinte minden megvan, ami kell, mégsem lesz belőle igazán karakteres fogás. Sandra Bullock alakítása részben pótolja a forgatókönyv sematikusságát: ahogyan Gwen esendőségét és fokozatos belátásait megformálja, hozzáad a történet hitelességéhez.