aug 28-án nem voltunk 20-an az IMAX teremben. Csak azért nem jöttem ki, mert a klíma ki volt fizetve három órára.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
Iszonyúan vontatott, borzalmasan hosszú (3 órás), és nagyon vontatott film az Oppenheimer. Csak a barátnőm unszolására ültem be rá (alig bírt rábeszélni), mert valahogy soha nem szerettem Nolan stílusát: a Dunkirk fülsértő hangeffektjei idegesítettek, a Csillagok között lehangoló jellege és a Tenet összevisszasága pedig nagyon eltántorított Nolan filmjeitől. Mégis bevállaltam, de meg is bántam. Az egész Oppenheimer filmből süt az koncepciótlanság. Voltaképp egy katyvasz, egyszerre lassú és ide-oda csapongó. Biztosan sokan művészetnek hiszik ezt, de szerintem nem az. Pedig láthatóan nagyon nagy durranásnak lett szánva, mert telepakolták sztárokkal – mint Matt Damon, Kenneth Branagh, Robert Downey Jr., Matthew Modine, Emily Blunt, Floeance Pugh stb – akik mind a főhős, Cillian Murphy „keze alá dolgoznak”. Sajnos azonban nem segít a filmen ez a görcsös igyekezet és „sztárhalmozás”. Tudom, hogy most divat agyondicsérni az Oppenheimert, de kíváncsi lennék arra nagyon, hogy ha az őszinte véleményeket keresnénk, akkor hányan mondanák azt, hogy valóban élvezték az Oppenheimert. Nálam ez a produkció max 50%-os.