A Netflix Ruman Alam 2020-as sikerkönyvét adaptálta az eddig inkább csak sorozatokon és egy feledhető romantikus filmen dolgozó Sam Esmail rendezésében, a főszerepeket pedig olyan nevek kapták, mint Julia Roberts, Ethan Hawke, Mahershala Ali és Kevin Bacon.
A film középpontjában egy rejtélyes kibertámadás-sorozat áll, mely megbénítja az országot, sőt talán az egész világot. Összeomlik a telekommunikáció, megszűnik az áramellátás, az internet, tv- és rádiószolgáltatás, megzavarodik a GPS és navigációs rendszer, melynek hatására olajtankerek futnak zátonyra, utasszállító repülőgépek csapódnak a földbe, és önvezető autók szabadulnak el.
Ez az apokalipszis film annyiban más, mint a többi, hogy itt nem a nagyvárosi katasztrófa és káosz kellős közepébe csöppenünk bele, hanem egy, a külvilágtól teljesen elzárt, az erdő közepén álló nyaralóban rekedt család szemszögéből látjuk az eseményeket.
A feszültség egyik fő forrása, hogy Stanfordék nézőpontjában nekünk sincs rálátásunk az események egészére, és velük együtt csak találgathatunk, hogy mi is zajlik éppen a világban. Háború? Atomcsapás? Katonai puccs? Netán csak hackerek szórakoznak? Az állatok viselkedése ennél többet sejtet, a műholdas telefonok nem működnek, a világűrbéli nagytotálok pedig egy összehangolt, az egész Földre kiterjedő inváziót sejtet, ami akár a Földön kívülről is jöhet... De semmi biztosat nem tudunk.
A feszültégkeltés másik eszköze pedig két rejtélyes idegen felbukkanása, G. H. Scott és lánya, Ruth a nyaraló tulajdonosainak mondják magukat, és az áramszünetre hivatkozva maradni szándékoznak. A két család kölcsönös bizalmatlansága a másik felé folytonosan fokozódik, ráadásul G. H.-nek látszólag több információja van a történtekről, mint amennyit elmond.
Tulajdonképpen egy szinte végig egyhelyszínes, kevés szereplőt mozgató kamaradarabról van szó, mely az érdekes felállás ellenére sem tud berántani. A karaktereknek kellene elcipelniük a filmet, azonban a karakterek felületesen vannak megrajzolva, hiába a profi színészi alakítások. Amanda (Julia Roberts) egy reggel úgy ébred, hogy utálja az embereket, de nem kerül kibontásra, hogy miért is viselkedik úgy, ahogy. Clay (Ethan Hawke) csak sodródik az eseményekkel, valódi funkciója nincs a karakternek. A gyerekek talán direkt a mai techfüggő kamaszok sztereotipikus, archetípusát testesítik meg, de annyira üres és műanyag figurák, hogy társadalomkritikai felhang helyett csak a lusta forgatókönyv termékének tűnnek.
G. H. (Mahershala Ali) egyfajta világvége-hírnök, de semmi érdemlegeset nem tudunk meg arról, hogy ki is ő valójában, mi az, amit tud és mi az, amit csak feltételez.
A készítők elmondták, hogy a sok-sok nyitva hagyott kérdést és a nyitott befejezést szándékos gondolatébresztőnek szánták, hogy mindenki saját maga szabadon értelmezhesse a filmet. A szándékot értjük, de nem úgy sült el, ahogy a készítők szánták. Gondolatébresztő társadalmi és geopolitikai kritika helyett inkább csak egy lusta és elnagyolt tucat apokalipszis filmnek hat. Persze érthetőek az utalások és áthallások a világot leuraló techfüggőségről (de biztos, hogy olyan rossz a technikai fejlődés?), az éghajlati és környezeti krízisről, a küszöbönálló háborúról, de ezeket csak szájba rágja, érdemi mondanivalót nem fogalmaz meg.
Összességében a Távol a világtól nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, és nem több egy egyszer fogyasztható, ám hamar feledhető, a mézesmadzagot A listás sztárokkal elhúzó Netflix-produkciónál.
60 Távol a világtól (2023)
Egy család kirándulása egy luxusházba baljós fordulatot vesz, amikor egy kibertámadás kiiktatja az eszközeiket, és két idegen jelenik meg az ajtóban, akik egy közelgő... több»
Szereplők: Julia Roberts, Ethan Hawke, Kevin Bacon, Mahershala Ali, Myha'la Herrold
