„Eric” – a figura – tulajdonképpen egy kétméteresnél is nagyobbra nőtt Muppet. Vincent – a főszereplő – megkínzott tudatalattijának a megtestesítője. „Eric” – a film – sokkal több mint egy eltűnt kisfiú felkutatása. Hat eseménydús és kalandos epizódban láthatjuk a függőség és az önutálat buktatóit, egy őrült, zseniszerű bábjátékos belső gyötrelmeit, aki a maga módján – nem kevés alkoholfogyasztás segítségével – végig birkózza eltűnt fia, Edgar felkutatását, miközben személyisége pszichológiailag felbomlik. A szőrös kék szörny számomra zavaró volt, inkább elvonta a figyelmet, mintsem hozzáadott, de ez ízlés kérdése, azért némi egyediséget, új ízt mégis kevert az italunkhoz. Az 1980-as évek szennyes, New York-i sorozatában valódi drámahegyek között zajlik a történet, és a rejtély is túl korán kiderül, ennek ellenére a cselekményszál eléggé lebilincselő ahhoz, hogy a fotelben tartson minket. Cumberbatch kiemelkedőt alakít a sorozatban, Vincent karakterének megformázása a nem túl kedves ember, a pokoli kétségbeesés és az őrületbe süllyedés ábrázolása egészen profi módon sikerült. Ezúttal a másodlagos szereplők is igen erősek. Az „Eric” a szimbólumain keresztül sokat mesél a tehetségről, a házasságról, a generációkról, a hűtlenségről, a veszteségről, és főleg arról, hogy sokan szeretnénk megváltoztatni a világot, de csak kevesen és ritkán gondolunk arra, hogy önmagunkon változtassunk.
„Eric” – a figura – tulajdonképpen egy kétméteresnél is nagyobbra nőtt Muppet. Vincent – a főszereplő – megkínzott tudatalattijának a megtestesítője. „Eric” – a film – sokkal több mint egy eltűnt kisfiú felkutatása. Hat eseménydús és kalandos epizódban láthatjuk a függőség és az önutálat buktatóit, egy őrült, zseniszerű bábjátékos belső gyötrelmeit, aki a maga módján – nem kevés alkoholfogyasztás segítségével – végig birkózza eltűnt fia, Edgar felkutatását, miközben személyisége pszichológiailag felbomlik. A szőrös kék szörny számomra zavaró volt, inkább elvonta a figyelmet, mintsem hozzáadott, de ez ízlés kérdése, azért némi egyediséget, új ízt mégis kevert az italunkhoz. Az 1980-as évek szennyes, New York-i sorozatában valódi drámahegyek között zajlik a történet, és a rejtély is túl korán kiderül, ennek ellenére a cselekményszál eléggé lebilincselő ahhoz, hogy a fotelben tartson minket. Cumberbatch kiemelkedőt alakít a sorozatban, Vincent karakterének megformázása a nem túl kedves ember, a pokoli kétségbeesés és az őrületbe süllyedés ábrázolása egészen profi módon sikerült. Ezúttal a másodlagos szereplők is igen erősek. Az „Eric” a szimbólumain keresztül sokat mesél a tehetségről, a házasságról, a generációkról, a hűtlenségről, a veszteségről, és főleg arról, hogy sokan szeretnénk megváltoztatni a világot, de csak kevesen és ritkán gondolunk arra, hogy önmagunkon változtassunk.