Edward Berger Robert Harris bestsellere alapján készült filmjében a pápaválasztás több mint 7 évszázadra visszatekintő, merev szabályok szerint működő ceremóniájába, a konklávéba nyújt lebilincselő betekintést.
A fiktív események a Szentatya váratlan halálával kezdődnek. A gyászos esemény leginkább a Szentatyához legközelebb álló Lawrence bíborost (Ralph Fiennes) rendíti meg, azonban őrá hárul az új pápát megválasztó ülés-sorozat, a Konklávé megszervezése.
A hitéleti kételyekkel küszködő, a visszavonulást fontolgató bíboros mégis lelkiismeretesen vág bele a magasztos feladatba, ám hamarosan újabb és újabb titkok jönnek felszínre, melyek sorban foltot ejtenek az egyházfői méltóságra legesélyesebb bíborosok feddhetetlenségén, vagy épp megkérdőjelezik alkalmasságukat.
A legjobb jelöltet őszintén kereső Lawrence bíboros dolgát nemcsak a jelöletek magánéletei hibái és botrányai nehezítik, amelyek ronthatják az egész katolikus egyház hírnevét és hitelét, hanem az is, hogy a politika begyűrűzik a Sixtus-kápolna zárt falai közé, politikai csatatérré változtatva azt.
A pápai méltóságra legesélyesebb jelöltek gyakorlatilag pártokba szerveződnek, és kampányolnak a saját nézeteik mellett.
Az elhunyt pápa liberálisabb nézeteit osztó Bellini bíboros (Stanley Tucci) áll legközelebb Lawrence-hez, azonban egy perdöntő körülmény ellene szól.
Tedesco bíboros (Sergio Castellitto) szélsőségesen konzervatív, sőt nacionalista színezetű nézeteket vall, amivel visszavetné az egyház haladását. Tremblay bíboros (John Lithgow) progresszív, ám világias nézetei ronthatják a katolicizmus hitelességét. Adeyemi bíboros (Lucian Msamati), az első afrikai származású pápa lehetne, személye azonban kellemetlen, ám aktuális kérdésekre tapint rá: migráció, eltérő kultúrák együtt élése, a kereszténység és az iszlám ütközése (néhányan egyenesen vallásháborúról beszélnek), és egy még megdöbbentőbb titok is lappang Adeyemi személye körül. Benitez bíboros (Carlos Diehz) pedig haladó, ám a katolicizmus alapjaival és a dogmákkal aligha összeegyeztethető nézeteket vall, említésre kerülnek többek között az LMBTQ – és a nőjogok is.
Edward Berger lassan, ám érzékletesen mutatja be azt a propagandagépezetet, melybe Lawrence bíboros belecsöppen, és amely a politikai választások mintájára, szabadon működik a Sixtus-kápolna falai között annak ellenére is, hogy a bíborosok a Konklávé ideje alatt nem érintkezhetnek a külvilággal.
A Konklávé lassan építkezik, Lawrence nyomozásának szála bár fontos a cselekmény és a végkifejlet szempontjából, mégsem egy feszült vagy csavaros krimivel van dolgunk.
Edward Berger inkább a hangulatteremtésre és a mondanivalóra, gondolatébresztésre helyezi a hangsúlyt. Politikai csatározások, valláskritika, propaganda, korrupció, manipuláció, emberi gyarlóság, aktuálpolitikai kérdések.
Bár rossz színben tünteti fel a katolikus egyházat, érezhető a szándék, hogy nyílt egyházkritika helyett inkább arra próbál rávilágítani, hogy a hatalomvágy és az emberi természet gyarló oldala mindenhol jelen van – az egyházon belül is.
Megosztó alkotás lesz – különösen a végső döntés miatt –, de mint filmélmény vallási és politikai meggyőződéstől függetlenül szuggesztív, lebilincselő, intelligens, amit Edward Berger profi rendezéssel, minőségi fényképezéssel és operatőri munkával, valamint briliáns színészi alakításokkal is kiegészít.
62 Konklávé (2024)
Egy bíboros, akit az új pápa megválasztásának lebonyolításával bíznak meg, egy összeesküvés középpontjában találja magát, és olyan titokra bukkan, amely alapjaiban... több»
Szereplők: Ralph Fiennes, Stanley Tucci, John Lithgow, Isabella Rossellini, Sergio Castellitto
