Tudom, sok ilyen film van – sablonosnak tűnhet, ismerős az íve, a mondanivalója sem új. Mégis, engem betalált. Talán mert pont egy olyan időszakban néztem, amikor nyitott voltam rá. Vagy inkább sebezhető. Ez a film nemcsak mesél valamit, hanem érzéseket mozdít meg. Csendesen, de könyörtelenül. Nem harsány, nem látványos – éppen ezért tudott mélyre menni. Nem kérdezett, nem figyelmeztetett, csak elvett valamit, és otthagyott vele. Mintha lecsupaszított volna, és a végén csak néztem a stáblistát, egy kicsit üresen, egy kicsit máshogyan. Nem tökéletes film, de néha nem is az kell. Hanem az, hogy pont jókor találjon meg. Nekem ilyen volt ez.
Tudom, sok ilyen film van – sablonosnak tűnhet, ismerős az íve, a mondanivalója sem új. Mégis, engem betalált. Talán mert pont egy olyan időszakban néztem, amikor nyitott voltam rá. Vagy inkább sebezhető. Ez a film nemcsak mesél valamit, hanem érzéseket mozdít meg. Csendesen, de könyörtelenül. Nem harsány, nem látványos – éppen ezért tudott mélyre menni. Nem kérdezett, nem figyelmeztetett, csak elvett valamit, és otthagyott vele. Mintha lecsupaszított volna, és a végén csak néztem a stáblistát, egy kicsit üresen, egy kicsit máshogyan. Nem tökéletes film, de néha nem is az kell. Hanem az, hogy pont jókor találjon meg. Nekem ilyen volt ez.