A filmnek határozottan egyedi a stílusa, ez jó benne. Más kérdés, hogy nekem nem nagyon jön be. Van neki egy erőteljes egyetemi/főiskolai vizsgafilm jellege, amatőr színjátszással, felolvasásszerű beszéddel meg olyan motyogással, nem feliratozott idegen nyelvű dialógusokkal, hogy a zavarosan ide-oda vágott képekkel együtt ember legyen a talpán, aki befogadja, de úgy, hogy közben se nem cseszi fel magát, se nem fogy el a kitartása. Bogdán Árpád nyilván nem tehetségtelen, meg értem én, hogy nem közönségízlést kívánt kielégíteni, de érdemes volna megfontolnia, hogy vagy öt-tíz emberhez szól, vagy nem tolja ennyire túl ezt az avantgárd-szürrealista biciklit, és akkor talán több nézőnek is megmutathatja azt, hogy mi van a fejében. Ennek ellenére bátorítólag kiutalok rá szűk két csillagot, az igyekezetet és a még nem kibontakozott tehetséget méltányolandó.
A filmnek határozottan egyedi a stílusa, ez jó benne. Más kérdés, hogy nekem nem nagyon jön be. Van neki egy erőteljes egyetemi/főiskolai vizsgafilm jellege, amatőr színjátszással, felolvasásszerű beszéddel meg olyan motyogással, nem feliratozott idegen nyelvű dialógusokkal, hogy a zavarosan ide-oda vágott képekkel együtt ember legyen a talpán, aki befogadja, de úgy, hogy közben se nem cseszi fel magát, se nem fogy el a kitartása. Bogdán Árpád nyilván nem tehetségtelen, meg értem én, hogy nem közönségízlést kívánt kielégíteni, de érdemes volna megfontolnia, hogy vagy öt-tíz emberhez szól, vagy nem tolja ennyire túl ezt az avantgárd-szürrealista biciklit, és akkor talán több nézőnek is megmutathatja azt, hogy mi van a fejében. Ennek ellenére bátorítólag kiutalok rá szűk két csillagot, az igyekezetet és a még nem kibontakozott tehetséget méltányolandó.