Isten veled, ágyasom!

Értékelésemmel csak azt jelzem, milyen messze állok ettől a kultúrától. Ez a film nem egyszerűen untatott, inkább idegesített, hogy mennyire túlírt darab. (Hogy a csodás betétdalokról már ne is beszéljek.)

Minden tiszteletem a sinológusoké. Egy ilyen hatalmas ország évezredekre visszanyúló kultúrájával, tudományával foglalkozni embert próbáló feladat. A film címe egyben egy híres pekingi opera címe is. Ennek megfelelően operákban játszó két sztár színész kapta a főszerepet. Az ő kora gyermekkoruktól kezdődően kísérhetjük figyelemmel a sorsukat, párhuzamosan pedig Kína történelmének a fontos fordulataival. Hatalmas históriai események, fontos társadalmi változások jellemezték a korszakot; japán megszállás, kommunista hatalomátvétel, kulturális forradalom, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Európai szemmel a pekingi opera műfaja és előadási technikája meglehetősen szokatlan. Minden összetevője (cselekmény, játékstílus, jelmezek) évszázadok alatt vált a műfaj kötelező követelményévé. A személyes és a történelmi szál szorosan összefonódik a filmben. Tipikusan olyan darab amelyet „muszáj látni”. Egyetlen visszariasztó tényező, hogy az időtartama majdnem három óra!

Nagyon dráma. Két színtéren játszódik egy lelki és egy valós cselekményszálon és a lelki részét jobban meg lehet érteni. A valódi történetszál pedig a történelmi részektől kicsit kusza lesz. Nem egy könnyed film és pont ezért meg kell várni a hangulatot a filmhez nem egy szokványos szombat esti kikapcsolódáshoz való.

A hagyományos kínai opera két színészéről szól. A szoros barátságot megzavarja az egyikük életében felbukkanó szerető. A történet a fejlődő kínai politikai rendszer előterében játszódik. Így csaknem három órát tölthettem a színek és érzések csodálatos ölelésében, ennek a filmnek hála.

Szerintem nem ártott volna kicsit kurtítatni a művön, de így is mindenkinek ajánlom. Legalább egyszer mindenkinek látnia kellene egy eredeti ázsiai filmet, amit nem rontott még el a hollywoodi máz.