A felolvasó (2008)

Tetszett a film érdekes volt a története. Nem lehetett egyszerű eljátszani a fúnak, bár úgy gondolom, hogy a szexjeleneteket nem tettek hozzá a filmhez, inkább hatásvadász szerepük volt.

A két színész nagyszerűen játszott, számomra tökre hiteles volt az egész. Külön tetszett benne, hogy tartalmas volt melynek mondanivalója volt. Némi lassúság akadt benne de ez elnézhető.

Igen erősen kezd a film, azt hittem a kapcsolat kialakulása kicsit hosszabb időt fog igénybe venni. Ezt követi egy talán kicsit feleslegesen elnyújtott, unalmas rész, amiből szerintem egy kicsit az elejébe kellett volna átültetni. Az utolsó harmada megint érdekes. Ettől függetlenül egy nagyon jó történet, hitelesen előadva. Nekem kicsit azzal volt bajom, hogy Ralph Fiennes nem igazán hasonlít a fiúra. Talán lehetett volna úgy maszkírozni őket, hogy kicsit jobban hasonlítsanak. De ez semmit se von le magából a filmből, csak az én véleményem.

Az időrend a könyvvel ellentétben ebben a filmben sem lineáris, de most nem zavart, sőt hozzátett az élményhez. Kissé furcsa szerelmi történetként indul, egy 15 éves fiú, Michael és egy érett nő, Hanna egy évig tartó viszonya, de aztán nem kis meglepetésre fontos morális kérdések vetődnek fel. A „parancsra tettem” mennyiben jelent kibúvót a háborús bűntettek, nevezzük nevén: gyilkosságok elkövetésére? Az ügyvéddé lett Michael egész életét megváltoztatta az első szerelem emléke, és amikor kiderült Hanna bűnössége és erősen titkolt hiányossága, egész személyisége átalakult. Nagyszerű film, sokáig foglalkoztathatják a nézőt a felvetett gondolatok. Mindehhez hozzájárul a nagyszerű színészi teljesítmény, amelyet Winslet esetében a legelismertebb díjjal honoráltak. Azon ritka adaptációk egyike, amelyről bátran elmondható, hogy egyenértékű Bernhard Schlink alapul szolgáló regényével.

Egy első szerelem története bontakozik ki a szemünk előtt. Egy igen érdekes kapcsolat igen érdekes jövője keveredik emlékek sokasága közt. Megindító és egyben különc. Egy olyan háborús film ami romantikus köntöst öltött. Nekem abszolút bejött ez a koncepció. Kellőképp dramatikus nagyon picit lehet túl dramatikus. A főszereplők és minden aminek a filmhez köze van csak csiszolja a briliáns történetet. Még magamat is megleptem azzal hogy ennyire tetszett a film.