Aranyláz

Az „Aranyláz” (The Gold Rush, 1925/2024, rendezte: Charlie Chaplin) a némafilm korszakának egyik mesterműve, amely 2024-ben felújítva, 4K-ban tért vissza néhány magyar mozi műsorára. Chaplin ikonikus Csavargó-karaktere ezúttal az alaszkai aranyláz id... Többején próbál boldogulni, miközben éhséggel, magánnyal és szerelmi csalódással küzd. A film humorát máig frissesség jellemzi, jelenetei örök klasszikusok. A fekete-fehér képekben és pantomimjátékban rejlő expresszivitás különleges filmes élményt nyújt. Chaplin egyszerre nevettet és elgondolkodtat – a nyomor és a remény, az emberi méltóság és a túlélés kettőssége végig jelen van. A zene – akár eredeti, akár újraszerkesztett változatban – remekül kíséri a történetet. Ez a film tökéletes példája annak, hogyan lehet komoly témákat könnyedséggel és mélységgel ábrázolni. Felújított verziója technikailag kiváló, így újabb generációk is felfedezhetik Chaplin zsenialitását. Aki ma is kíváncsi a filmtörténet egyik csúcspontjára, annak az Aranyláz kötelező darab.

Chaplin minden poénja mögött igazságmorzsák lapulnak. Nagyon szeretem a filmjeit. Lénye megtölti a filmet; nincs is szükség hangra, beszédre - a képkockák tisztán és érthetően mesélnek.

A gyűjteményemet rendezgetve kaptam kedvet ennek az örökbecsű filmnek az újranézésére. Szerencsére az 1925-ös változat Chaplin által „felújított” 1942-es változata van meg a halhatatlan Charlie zenei válogatásával és hangalámondásával. Hozzá kell ten... Többni, hogy hihetetlenül restaurált, tiszta, tű éles képe van, mintha mostanában forgatták volna. Nagyszerű burleszk, felejthetetlen gag-sorozat. ahogy például csirkének nézi az éhező aranyásó társa, a cipőfűzőt spagettiként villára csavaró mozdulatsor, a meredély szélén billegő kalyiba, vagy az övnek használt kutyapóráz, amint tánc közben vonszolja magával a szerencsétlen kutyát. Kész csoda, hogy ennyi ötletet bele tudott zsúfolni egy 77 perces filmbe. A sokszor emlegetett lakatlan szigetre ezt a filmet feltétlenül magammal vinném!

Chaplin-rajongóként ez a film tetszett,de nem csak ezért. Amikor készült (1925) az akkori amerikai életmód,hangulat,társadalmi közkép,ehhez jól is passzolt a zene-jó,hiteles nosztalgikus légkört alakított ki,és én kortól függetlenül vevő vagyok szint... Többe minden filmre. A kunyhós rész volt az egyik leghatásosabb az eleje felé/után valamivel. Valamint a színészi játék-igazából csak dícsérni tudom. Egyébként az egész filmet. 10/10