Fürdőző Vénusz

1985-ben négy középkorú jugoszláv emigráns tér vissza Belgrádba, hogy részt vegyen gyönyörű honfitársnőjük, Mariana temetésén. Esthernek hívták – Esther Williams után –, mivel ő volt a kormányosa a négyfős evezőscsapatuknak, és mindannyian szerették. Utoljára 1953-ban látták, amikor áteveztek vele az Adrián – miközben a nő épp várandós volt –, hogy Olaszországban csatlakozhasson száműzetésben élő apjához. Visszaemlékezésekből ismerjük meg fiatalkori történetüket: a szexszel, a dohányzással, a rock and roll-lal (Hey Ba-ba-re-bop), a hollywoodi és svéd filmekkel, valamint a feketepiaci farmernadrágokkal való első találkozásukat, továbbá a Risticcsel – a kommunista párt ifjúsági vezetőjével – folytatott rivalizálásukat, aki iránt azonnal ellenszenvet éreztek.