Séta a múltba

Régi nagy kedvencem. A 2000-es években találtam rá. Azóta újra és újra megnézem. Szomorú, de mégis szép történet, melyet az író Nicholas Sparks húgának az élete ihletett.

A Séta a múltba az egyik kedvenc Nicholas Sparks regényből adaptált filmem. Vagy legalábbis ezt láttam a legtöbbször. Valószínűleg ereje a szimpatikus szereplőkből ered, Mandy Moore és Shane West ugyanis szerintem nagyon jól mutattak egymás mellett ... Többa filmvásznon. Az, hogy valami érzelmes és ebből eredően kicsit csöpögős, az nem minden esetben rossz. Ez egy szép szerelmes történet két fiatalról, akik éppen csak egymásba szeretnek és máris elválasztja őket egy halálos betegség. Na meg persze e mellett kapunk még egy kis menő srác, szürke kisegér csajszi egymásra találását is, ez pedig kiegészül fülbemászó dallamokkal, s a végén egy találó mondattal: "A szerelmünk olyan, mint a szél, nem láthatod, de érzed". Igazi csajos film. Küldd el a pasidat meccset nézni, te meg nézd meg a Séta a múltbant és sírj egy jó a végén! :)

Ez a film nekem tele volt csupa ismeretlen színésszel így nem tudtam teljesen élvezni a filmet. Látványilag egész jól megjárja ezt nem mondom csak nekem hiányzott valami plusz a filmből amit itt nem találtam meg. Erős közepesre értékelném ettől függetlenül is.

Ugy ültem le a film ele,hogy kb rabolni fogja az idom,de nem baj,nézzük meg. :) Ehhez képest el is pityeregtem magam a végén, nem is kicsit. Nagyon szep története van,de ne szamitsunk boldog vegre. Az igazi filmekben soha nincs boldog befejezes!