A pók markában

A pók markákban – ismét egy felejthetetlen magyar cím, különösen azért, mert egy póknak nincs is marka. Ha nem láttunk volna 151 trash filmet az elmúlt két évben, azt mondanám, ez a legrosszabb film, amit életemben láttam. Borotvahabból és orvosi géz... Többből készült pókhálóktól és vetített pókoktól kéne rettegni. A gonoszok terve és az egész cselekmény teljességgel értelmezhetetlen. Még röhögni is nagyon nehéz rajta, pure időpocsékolás. A trash kedvelőket és a tisztességes embereket is óva intem a megtekintéstől.

Egy újabb pókos filmet néztem meg. Igazán kiábrándító és unalmas. A történet sem kezdődik valami fényesen, és a folytatás sem lenyűgöző. Azt hiszem, ez egy sablon film, amiben nem találni semmi olyan pozitívumot, ami megragadná az embert. A történet ... Többnem izgalmas, szinte kiszámítható. Semmi feszültség, izgalom, vagy romantika nem szorult a filmbe. Ezt hogy tudták így összehozni, nem tudom, de egy nagyon összevágott vegyessaláta lett. Ha főhősről vagy főhősökről akarunk beszélni, akkor igazából nem tudunk senkit, semmit kiemelni. Az emberek sablonosak, semmitmondón játsszák a szerepüket, a pókok sem brillíroznak a filmben, talán a hálójuk, ami megragad az emberben. Továbbá, hogy a szervkereskedelmet így összekapcsolni a pókokkal az már mindennek a teteje, ja és ne felejtkezzünk meg a csattanóról, ami szintén egy nagyon rossz befejezés, hogy a férfi a végén talán életben maradt a pókokkal... Szóval összességében látványilag csupán a tájat, és ott is pár jelenetet említenék meg, ami jól sikerült. A film többi része "amatőr" filmes termék, másképp nem tudom jellemezni. A hangi effektek is rosszak, a szereplők játéka kritikán aluli. Nincs egy szerethető kulcsfigurája a filmnek, amibe bele lehetne kapaszkodni. Rossz film, csupán egy megtekintésre ajánlom, és akkor ezzel mindent elmondtam... Üdv, Yosi

Hát, gyerekek, ezt a filmet egyszerűen semmiképp se nézzétek meg, annyira kínos és idegesítő. A karaktere számomra nagyon irritálóak voltak, és bár az alaptörténettel nem lenne semmi gond, szerintem nincs benne annyi, hogy az ember meg akarja nézni újra, sőt az elsőt is megbánja.

Harmatgyenge, már-már a nézhetetlen határát súrolja, az alakítások rettentően kínosak voltak, és talán csak hangulata az, ami nálam valamelyest megmentette a koncepciót, de szemmel láthatóan a jó helyszínnel sem tudtak semmit sem kezdeni a készítők.