Ping-Pong: Az ököl színre lép

Amerikai vígjáték, Steve Oedekerk egyszemélyes paródiája a klasszikus kung-fu filmeknek, ahol a főhős – A kiválasztott – bosszút esküszik szülei gyilkosa, Fájdalom (Betty) mester ellen, és az abszurditásig kiforgatott történetszálak mellett digitális... Több trükkök és szándékoltan gagyi vizuális effektek erősítik a hangulatot. A stílus fárasztó, néhol zseniálisan szürreális, polgárpukkasztóan kreatív, Monty Python-i örökségből és trash-vígjátékból egyszerre merít. A cselekmény alibi, inkább poénok, váratlan gegparádék, nonszensz helyzetek uralják, a karakterek karikatúrák, sokszor céltalanul idétlenek. Oedekerk mind rendezőként, mind főszereplőként szélsőséges, de élvezetes, ha valaki ráérez a film beteg hangulatára; a szinkron öncélú, ám a kitalált jelenetek önállóan is működnek. A forgatókönyv kaotikus, de tudatosan túlzó, a rendezés bátor és formabontó, bár sok a felesleges ismétlés és önismétlés. Objektíven szemlélve megosztó, öncélú film, szubjektíven néhány zseniális pillanat mellett sok a fárasztó poén: leginkább trash- és paródiarajongóknak ajánlott.

Örök kedvencem!!! Minden olyan poén megtalálható benne, amit szerethetünk a Csupasz pisztolyban és társaiban. Szerintem zseniális alkotás, nagyon sajnálom, hogy nem lett népszerűbb, mert megérdemelné!

Atyaég. :)

Ez egyszerűen borzalmasan szar egy film... Nagyon unalmas, egyáltalán nem vicces és agyzsibbasztó film. Nem ajánlom senkinek csak aki kínozni akarja magát