Szabadúszók (2018)

Ugyanarról a témáról szinte ugyanabban az évben két különböző nemzetiségű film készült. A másik a „Férfiak fecskében” címet viseli. Bár gyakori szokásom, hogy megnézzek azonos témájú filmeket, most ez a látott egy is untig elég volt. Ennyi frusztrált, lúzer szereplő egy darabban szinte megfeküdte a gyomromat. Az üzenet ugyan számomra is átjött; egy kiválasztott, kedvelt időtöltés meg tudja változtatni a résztvevők depressziós életét, de pont a férfi szinkronúszás!? Ennek a viszonylag új sportágnak – szerintem - az egyik lényeges eleme a tökéletes testű hölgyek medencés produkciója. Itt pedig elhízott, pocakos, „úszógumis”, középkorú férfiak mórikálták magukat. Lehet, hogy már a ritmikus sportgimnasztikának is vannak hódolói a másik nemből? Egyetlen kedvelhető szereplője sem volt a filmnek, mindegyik súlyos lelki válságot élt át. A film igyekezett mindegyikük nyomasztó problémáját tisztázni, ettől túlságosan megnyúlt a műsoridő, ami erősen csökkentette a szórakoztatás lehetőségét. Viszont szerencsére nem voltak benne altesti poénok, ami mostanában olyan ritka, mint a fehér holló.

A maga módján egy szórakoztató köntösbe csomagolt, de a legmélyén egy filozofikus alkotás az életről, az önbizalomról és a szolidaritásról. A Szabadúszók számomra eddig az év legkellemesebb pozitív csalódása. Azt nem mondom, hogy biztos vagyok benne, hogy ott lesz az év végi kedvenc filmek listáján, de lekötött, szórakoztatott és elgondolkodtatott. Részemről jár a 4 csillag.

Nagyon szerethető film lett a Szabadúszók, ami intelligenesen jára körbe a kérdést, hogy mit is jelent férfinak lenni, és abszolút elrugaszkodva a kliséktől igen szórakoztató körítéssel ad választ, és bontja le a konvekciókat. Abszolút merem ajánlani a megtekintését, kiemelkedik a francia vígjátékok közül, amik általában nem igazán a kedvenceim. De ez most pozitív kivéltel!

Nekem alapból bejön ez a fajta humor, és ha ráadásul egy kis életszagú helyzettel is megfűszerezik, az szerintem alapból nem lesz egy rossz recept. Egy kicsit fura persze a történet és annak alakulása, de még így is nagyon lebilincselő volt.

Kissé szkeptikus voltam a filmmel kapcsolatban, de így visszatekintve úgy érzem, nagyon sokat kaptam tőle. A történet kellőképpen drámai, de még így is árad belőle egyfajta életigenlés, amelyet abszolút a magamévá tudtam tenni. Remek volt!