Szabadúszók (2018)

A maga módján egy szórakoztató köntösbe csomagolt, de a legmélyén egy filozofikus alkotás az életről, az önbizalomról és a szolidaritásról. A Szabadúszók számomra eddig az év legkellemesebb pozitív csalódása. Azt nem mondom, hogy biztos vagyok benne, hogy ott lesz az év végi kedvenc filmek listáján, de lekötött, szórakoztatott és elgondolkodtatott. Részemről jár a 4 csillag.

Nagyon szerethető film lett a Szabadúszók, ami intelligenesen jára körbe a kérdést, hogy mit is jelent férfinak lenni, és abszolút elrugaszkodva a kliséktől igen szórakoztató körítéssel ad választ, és bontja le a konvekciókat. Abszolút merem ajánlani a megtekintését, kiemelkedik a francia vígjátékok közül, amik általában nem igazán a kedvenceim. De ez most pozitív kivéltel!

Nekem alapból bejön ez a fajta humor, és ha ráadásul egy kis életszagú helyzettel is megfűszerezik, az szerintem alapból nem lesz egy rossz recept. Egy kicsit fura persze a történet és annak alakulása, de még így is nagyon lebilincselő volt.

Kissé szkeptikus voltam a filmmel kapcsolatban, de így visszatekintve úgy érzem, nagyon sokat kaptam tőle. A történet kellőképpen drámai, de még így is árad belőle egyfajta életigenlés, amelyet abszolút a magamévá tudtam tenni. Remek volt!