Egy dán építész Párizsban
L'inconnu de la Grande Arche
Több
The Great Arch
Érdekességek (7)
A film 5 065 368 forintos bevételt termelt Magyarországon. A hazai mozik összesen 2 385 mozijegyet értékesítettek a produkcióra.
A nyitó képen látható felirat szerint a filmet szabadon ihlették valós események. A szöveg elárulja azt is, hogy az építész feleségének szerepe, a magánéletének jelenetei és párbeszédei kitaláltak.
A Xavier Dolan által alakított Jean-Louis Subilon karakterét Jean-Louis Subileau-ról formázták, egy építészről és várostervezőről, aki Mitterrand elnök nagy projektjeinek vezetője volt, majd az Arch projekt befejezéséért felelt.
Az előkészítési szakaszban Stéphane Demoustier rendező és Lise Fischer vizuális effektusokért felelős vezető úgy döntött, hogy egyes távoli felvételekhez archív fényképeket használnak alapanyagként, és azokat vizuális effektusokkal élénkítik meg, ahelyett, hogy ezeket a távoli felvételeket teljes egészében CGI-vel készítenék el, ami a film költségvetése szempontjából túl drága lett volna. Felvettek egy levéltárost, hogy felkutassa a kiválasztott fényképek eredeti diáit, és azokat nagyon nagy felbontásban beolvassa. Az Arche építésének egyes szakaszait azonban mégis kiterjedt CGI-vel hozták létre.
A film stábja egy vasárnap reggel három órára lezárta a Champs-Élysées 400 méteres szakaszát, hogy leforgassanak két jelenetet, és 200 korabeli autót béreltek, hogy a színészek körül megteljen a sugárút. A többi részét digitális vizuális effektekkel alakították át, hogy a korabeli állapotra emlékeztessen.
A filmet egyesek azért kritizálták, mert eltorzította a valós történetet, többek között Spreckelsen özvegye, Karen von Spreckelsen is, akit a filmben más néven szerepeltettek. Azt írta, hogy Otto von Spreckelsen nem volt annyira elégedetlen a projekt változásaival, mint ahogyan azt a filmben ábrázolják, és általában jó és tiszteletteljes együttműködést folytatott francia kollégáival.
Stéphane Demoustier rendező és David Chambille operatőr az 1,33:1-es képarányt választották, hogy utaljanak a főszereplő látásmódjának szerves részét képező kocka alakú formára. Az 1,33:1-es képarány és a film színkorrekciója egyúttal a 80-as évek dokumentumfilm-esztétikáját is idézi, például Raymond Depardon 1974, une partie de campagne című alkotását.
