Írtó lassú, de szerintem nem rossz film Sofia Coppola-tól. A legjobb filmjeitől messze elmarad, viszont van valami ebben az apa-lánya párosban, ami miatt a eseménytelensége ellenére engem lekötött. Stephen Dorff remek választás volt a szerepre (a 90-es évek sztárja, akinek elég hamar félresiklott a karrierje). 6/10
Merészelek egy javaslatot tenni az apja filmkészítő tevékenységétől sok száz mérfölddel lemaradó Sofia Coppolának: azonnal hagyja abba ezeknek a művészieskedő, dögunalmas, semmitmondó förmedvények gyártását. Tudom, hogy a véleményem pusztába kiáltott szó, de legalább leírtam. Őszintén szólva nem is értem, hogy egyesek mit értékelnek ezekben a filmeknek nem is nevezhető ócskaságokban, mint például az "Elveszett jelentés"? Monomániás önismétlés más-más helyszínekkel. Egyszer Tokió, máskor Los Angeles, de történet semmi, csak szenvelgés szenvelgés hátán. Egyetlen némileg értékelhető mozzanat, hogy ez a fércmű játéklehetőséget biztosított a tüneményes tehetségű Elle Fanning számára Cleo szerepében, bár sokkal jobb alkalmakat érdemelne. Az viszont megválaszolhatatlan kérdés számomra, hogy honnan "kaparta" elő Stephen Dorff személyében a férfi főszereplőt? Bárki, akit az utcáról behívnak jobban el tudta volna játszani Johnny Marco szerepét. A film megtekintését suicid terveket dédelgető nézőknek ajánlom, egész biztosan hozzásegít az öngyilkosság elkövetéséhez.
Szeretnéd használni a Mafab értékelését a weboldaladon?
Használd ezt a HTML-kódot »
