Tejben, vajban, szerelemben

Kár volt megnézni Emir Kusturica legújabb filmjét, amelynek nemcsak a rendezője és forgatókönyvírója, hanem a főszereplője is. Bár eddig is vállalt filmszerepeket, de saját filmjének eddig még nem volt a főhőse. A bosnyákból lett szerb régebben nagy kedvence volt a világ filmiparának, de a pályája szerintem lefelé tendál. A magát „balkáni fenegyereknek” nevező rendező mostanában Putyin úrral/elvtárssal próbál barátkozni, csak ő tudja miért. Ennek a filmnek egyetlen előnye Monica Bellucci szereplése, bár a plasztikai sebésze eltúlozta a botox használatát. Az „Underground” erős utánérzése, annak minden értéke nélkül. Erős túlzásnak tartom a sok állatbántalmazásos jelenetet is, úgy érzem, hogy a cél: a fenegyerek megmutatja, hogy mi mindent mer megjeleníteni.

Néha nagyon vontatottnak éreztem a filmet. Bár megvannak a maga jellegei amitől leesik a nézőnek ki is csinálta a filmet. Más vonalon mozog a film mint pl. a Macska-jaj, de úgy gondolom amiatt nem tudjuk nagyobbra értékelni ezt az alkotást.

Nem éppen értek egyet az előttem szólóval. A film felvonultatja Kustrurica teljes arzenálját, már az első perctől egyértelmű, hogy ki a rendező, mi a feeling. Ő már nem igazán tud mellényúlni, Belluccival pedig aztán végképp nem. Nekem baromira bejött ez a filmje is.