Alvó kutya

Unalom, unalom, unalom. A történet majdnem jó lenne, ha nem tömik tele felesleges dolgokkal a szériát. Természetesen a muszlim simogatás erősen érezhető... erősen?? Hát, batyuba tekert fejű nőkön kívül alig látni valakit a főszereplőkön kívül. No persze, a feka és a szőke szerelme kihagyhatatlan volt, igaz, semmi köze sincs az alapsztorihoz, de két résznyi időtartalom elment ezzel a semmiséggel. Apropó alapsztori, természetesen szegény ártatlan bevándorlókat feleslegesen zaklatják mindenféle bűncselekménnyel, jajj, csúnya, csúnya, gonosz európai ügyészek.

Lehangoló, nem is tudtam hosszabban nézni. Elvileg a műfaj minden eleme megvan, megfelelően összerakva, de a skandináv vonal nem a kedvencem.

Hagyd békén az alvó kutyákat, ha nem akarod, hogy megharapjon – vagyis a kifejezés szerint ne avatkozz olyan helyzetbe, ami éppen nem érint téged Ez egy olyan érzés, amely szinte minden valaha készült krimire vonatkozhat, de különösen vonatkozik a találóan elnevezett Alvó kutya című hatrészes német Netflix-thrillerre, ahol a kegyvesztett és hajléktalanságig züllött zsaru közreműködésével újraindítanak egy már kihűltnek tűnő bűnügyet. A történet egy labirintusszerű összeesküvést tár fel, és a korrupt igazságszolgáltatás ösvényein kanyarog. A sorozat tekintélyes, németes tempóban és jól pozicionált fordulatokkal bontogatja a cselekményszálakat, ami olykor megfojtja az epizódok amúgy sem pattanásig feszült tempóját. A sorozat jól megszerkesztett és jól eljátszott, hiteles, de a részletekben néha egy kicsit elakad, nem hozza az elvárt színvonalat. Kiemelkedik a főszereplő, Max Riemel alakítása, aki különösen ügyes egy olyan fickó, Atlas megformálásában, aki egyszerre fél megromlott szellemi képességeitől, és eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze az elvesztett életét. Az Alvó kutya egy nézhető, kielégítő, érdekfeszítő és németesen fűszerezett zsaru-thriller.

Németes precizitással elkészített sorozat, a sztori erős közepes... Az jó, hogy már-már realisztikus, és legalább annyira dráma, mint krimi, nem is annyira kiszámítható, bár néhány fordulat kissé ügyetlen. A karakterek jók, és a színészek is hozzá, a... Több rendezés, a fényképezés tisztes iparosmunka. A „kötelező” PC sugalmazások pedig nem annyira ízléstelenül kerültek bele, mint ahogyan az mostanában szokás...