puszta

A szórakoztatás és hatáskeltés érdekében feláldozták a lényeget: az események súlyának, drámájának megjelenítését és persze nagyrészt a történelmi hitelességet, így egy ócska giccsparádé lett az egész. Némelyik jelenet rendezése, zenei motívumai olyanok voltak, mintha musical vagy karácsonyi mese-fantasy lenne... Az utolsó 40 perc különösen émelyítő szenvelgés (kb. attól a jelenettől, ahol a titkárnő testvére szóba jön... utánanéztem: valóban Dunkirknél harcolt a titkárnője testvére, de nem halt meg, túlélte a háborút), hogy aztán (a szintén valótlan) metrós jelenetnél elérje a legalját, de a felesége és a király könnyes motivációs beszéde is gyomorforgató volt. Churchillt és a kormánytagoka... több»

Egész jól indul, és úgy a 4. részig egy jobb vagy legalább közepes akciófilm, remek színészekkel (akik néha kicsit túlspilázzák, de általában teljesen jól alakítanak, különösen Anette Bening és Anya Taylor-Joy), látvány, rendezés rendben, profin összerakva, majd a sztori hirtelen leül, lapos lesz, inkoherens, logikátlan és érdektelen fordulatokkal... kicsit mintha egy Luc Besson girlpower-filmből átváltanánk a Terápia gyengébb évadaira. A vége meg... persze biztos van, akinek tetszik.

Film noir (vagy neo noir)-hangulatú film, érdekes beállításokkal, világítással, szépen fényképezve, kiváló színészekkel. A történet a zsáner kliséiből épül fel, mégsem közhelyes, és a cirkusz különös világa is feldobja (egy-két könnyen érthető utalás is belekerült...). A kelleténél kicsit talán hosszabb, bár nem zavaró, hogy lassan csordogál a sztori. Nem vagyok nagy rajongója Guillermo del Torónak, de ez jobban bejött, mint a többi, amit láttam (bár volt, amit már trailer alapján el sem kezdtem...).

A mély, és gondolatébresztő alapsztoriból egy ízléstelen borzalmat sikerült rittyenteni. Még az hagyján, hogy ma már röhejesnek tűnik a látvány, ettől el lehetne vonatkoztatni, de a sztori fordulatai, az idegesítő zene, a ripacskodás, hatásvadászat, béna poénok... ráadásul tele van reklámmal, karóra, ruhabolt, autó stb. már el is felejtettem, hogy a 90-es években mennyi bújtatott reklám volt a filmekben (ez hiába 2002-es, a 90-es évek giccseit idézi).

Kreatív szakemberek ha összeülnek...
Szép helyeken játszódik, és szépen fényképezett (néha már súrolja a giccshatárt, mintha egy turisztikai vagy életmódmagazint lapozgatnánk), a zenéje egész jó, nem a szokásos motívumokból felépített, és az alaptörténet is ígéretes lehetne - de mégsem lett jó a sorozat. Olyan, mintha néhány kreatív szakember bedobta volna az ötleteit a karakterekre: legyen benne bogaras, ám szerethető, jóképű, sportos matekzseni; vagány, elszánt - afro - nyomozólány (vagyis a szimpatikus fiatalok); korrupt rohadék, vagy épp margóra került jóságos tudós (azaz a gyanús öregek) stb. Aztán bedobtak pár sztoriszálat: legyen ókori rejtély, tudomány, gonosz titkostársaság a „felvilágosulásért”, emberi „szabadságért”... több»