puszta

Jó sorozat, elég jó színészekkel. Szinte minden karakter érdekes, nem egydimenziós, bár sajnos egy-két irritáló klisé csak becsúszott (pl. a "hibbant, gonosz keresztény" ebből sem maradhatott ki), összességében a történet és a központi szereplők mind jók. A drámai mellékszálak is kifejezetten érdekesek, nem az elcsépelt (szerelem-házassági viszály, rossz szülők) témák. A lezárása is rendben van, jobb lett, mint amire számítottam.

Nagyon profi a látvány, a díszletek, meg az egész világ, ahogy kitalálták, remek az alapötlet, jók lennének a színészek, csak akkora nulla a történet, hogy alig hittem el, hogy ennyire nem szól semmiről. Nem tudom, talán valami kezdetleges mesterséges intelligenciával íratták... nagy kár.

Az 1. évad egész jó lehetett volna, ha nem tömik tele álságos "érzékenyítéssel", erőltetett mellékszálakkal, és ha időnként az egyes szereplők reakciói nem lennének meglehetősen életszerűtlenek. A "kedvencem" a nyomozónő hópihe férje, aki általában a konyhában tüsténkedve hallgatja a helyzet alakulását (a titkos nyomozást több civil hozzátartozójával megbeszéli a főhősnő...), és pszichiáter létére meglehetősen suta az emberi interakciók értelmezésének terén, a vitákban rendre alulmarad, gyorsan meghunyászkodik, túlérzékeny stb. Már megint - az eleve a filmipar által kreált - férfi és női szerepek felcserélése. A sok zavaros magánéleti nyüglődés közepette - ami persze érintkezik a nyomozás fo... több»

Transzhumanista kiáltvány
A látvány kétségkívül rendben van, de ez magában nem sokat jelent. A történet klisékkel indul, már az elején is kissé zavaros, ellőnek három gyermeteg poént egymás után, de többet nem, aztán a szokásos akciók és érzelgősség kavarognak (mint egy silányabb Spielberg-filmben), majd percről-percre ostobább és követhetetlenebb fordulatok következnek, még némi new age-maszlagot is belekevernek, és a háttérben ki nem mondva mégis kibontakozik egy roppant sötét mondanivaló... (innentől kicsit SPOILERES - mert az emberi társadalmakból száműzött MI új társadalmat alapított, egyrészt épített egy "boldog" high-tech várost, ami épp csak felvillan időnként, másrészt egyszerű, szerény, becsületes, bölcs hu... több»

Valós események és szereplők mellett fiktív szálak és karakterek (pl. a Jude Law által alakított detektív) is belekerültek, és sajnos ez utóbbiak annyira közhelyesek, klisékkel teliek, hogy lerontja a film színvonalát, pedig jók (lennének) a színészek, a fényképezés, és díszletetek, jelmezek, csak épp a komornak szánt hangulat lesz komolytalanná, így legfeljebb egy tucat-tvfilm.

A rendezőnő figyelt a filmművészeti iskolai órákon, és technikailag összehozta, ami a jó jegyhez kell, de hiányzik valami ebből a filmből, leginkább némi mélység, ami pedig a sztoriban benne lett volna. Hiába a vizuális ötletek, az utalások a németalföldi festészetre és a holland hangulatra, nemzeti színekre, ennek semmi jelentősége vagy valós hatása nincs, ahogy a 90-es évek jellegzetes tárgyainak túlzott, erőltetett mutogatása is talán azoknak lehet élmény, akik még nem éltek akkor. Sajnos gyenge a film, hiába a rejtélyes sztori és a nem várt fordulatok, néha unalomba fullad, pedig a színészek nagyjából jól alakítanak (vagy legalább próbálkoznak), igen, Nicole Kidman is, bár nekem (is) nag... több»

Kifejezetten szentimentális, többnyire giccses film, nyálas zenékkel. Az alapötlete lehetne jó, de a történet, a "mélylélektani utazás", hervasztóan közhelyes, és hiába a két kiemelkedő főszereplő kiváló játéka (nem rajtuk múlott), sajnos az összhatás gyenge, marad némi hiányérzet (ahogy elnézem, a legtöbb) nézőben. (Erős kettes, de a hármast sajnos nem éri el...)

Átlagos romantikus történet, amit némi filozófiai motívummal igyekeznek feldobni, Nietzsche örök visszatérés tanával (Amor fati), nem épp Nietzsche megközelítésében. Semmi kiemelkedő, átlag tévéfilmszínvonal, kétségtelenül szép tájakon játszódik, a fényképezés viszonylag jó, az összkép kissé giccses, bár nem olyan émelyítő, mintha amerikai lenne. Nem akartam lepontozni, valahol 3-4 csillag közé tenném - nem kedvelem a romantikus filmeket, viszont a két főszereplőt, Mario Casast és különösen Michelle Jennert igen, és a spanyol filmeket is általában. Nem tudtam, ez miről fog szólni, csak elindítottam a két színész miatt, és végül végig tudtam nézni...

A rendezés közepes, de a négy kiváló főszereplő remek játéka sokat emel az összhatáson. Picit döcögősen indul, de ahogy alakul a történet, javul és egyben mélyül is (az alapjául szolgáló regény minden bizonnyal még hangulatosabb). Ráadásul az uniformizálódó filmipar hatásaitól még mentes, jellegzetesen francia (amit én nagyon kedvelek), és a streamkínálat silány áradatában kifejezetten jól esik...

Kedvelem Alex Garland és Danny Boyle filmjeit (külön és a közöseket is), sejtettem, hogy nem klisékre épülő, vagy erőltetett ostobaság lesz... Ennek ellenére a közepe táján kicsit kezdtem fészkelődni, hogy nem kellett volna erőltetni ezt a harmadik részt, de aztán érdekes lesz (kb. Ralph Fiennes megjelenésével), bár a vége megint furcsa... Szépen van fényképezve - különösen a tájképek -, ami persze kontrasztos a sok hörgő, rohangáló ronccsal, és a sztori lassan indul be, de nem bánom, hogy végignéztem, még talán jöhet a folytatás is...

Annyira túltolta az író-rendezőnő a gusztustalan jeleneteket, hogy nehéz kihámozni, mi volt a célja, a mondanivalója, ez irónia akart-e lenni, vagy valami sokkolás... Talán díjesőben reménykedett, meg hogy majd mindenki erről beszél, nem tudom, elérte-e ezt a hatást, nálam biztos nem, roppant öncélú az egész... (azért Demi Moore remélem, kapott valami díjat...). Értem, hogy a szórakoztatóipar, a fiatalságkultusz, a nőkkel szemben támasztott elvárások, tárgyiasításuk (stb,) kritikája (is?) akart lenni, de még kicsit csiszolgatni kellett volna a forgatókönyvön (az alapötlet egész jó lenne, a kivitelezés is profi, csak valahogy elsikkadt a lényeg).

Nem szeretem a horrorfilmeket, de ritkán egyet-egyet megnézek, hátha ötletes vagy valami mondanivaló is akad benne. Összességében ez nem rossz, a színészek kifejezetten jók, a rendezés is rendben van - az volt a benyomásom, hogy a stáb legalább jól szórakozott a forgatás közben -, tetszett a kicsit abszurd hangulata, és hogy néha önmaga paródiája. A sztori egyébként nem nagy szám, csak ügyesen tálalták, végig lehet nézni.

Hamar feladtam... már a legelejétől az volt a benyomásom, hogy az Apple TV egy vezetője arra jutott, hogy kellene egy életszagú bűnügyi dráma, mint pl. a Drót, hátha bejön, és összehívta (felső középosztálybeli, belvárosi) kreatívjait, akik elképzelték, milyen lehet az élet "Philly" lepattant külvárosi bugyraiban. Patikamérlegen igyekeztek kimérni mindent, ami egy "ütős" sorozathoz kell, de sajnos hatásvadász és izzadságszagú lett a végeredmény (már Brian Tyree Henry csibészesen hordott sapkája is jellegzetesen mű, stylist koncepciót sugalmaz, persze nem ez a legnagyobb baj a sorozattal). Látunk két szeretni való bűnözőt, az egyik gyászol, a másik reménykedik (hogy majd családot alapít, a v... több»

Fordulatos, profin kivitelezett sorozat, remek színészi alakításokkal. Az alaptörténet tök jó lenne, de a kibontása néhol kicsit sántít, vannak benne logikátlan vagy életszerűtlen fordulatok, de valószínűleg az alkotók szándéka az utolsó rész(ek)ben elhangzó néhány gondolat hangsúlyozása volt, amihez kanyarítottak egy félig-meddig komolyan vehető, de legalább pörgős sztorit (ami összességében egyáltalán nem rossz)... Egy zsibbadt hétvégén le lehet darálni, és ahhoz képest, hogy elsősorban szórakoztató film, a "gonosz multik" témán túl mutató, érdekes felvetéseket is belecsempésztek.