Thomas Corbett, az aranyvadász visszatér szülővárosába, ahol megtudja, hogy Scott és bandája az egész környéket sakkban tartja. Megkeresi részeges féltestvérét, Jeffet, és meggyőzi, hogy álljon ki Scott bandája ellen, és állítsa vissza a város korábbi… Több
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
A spagettiwesternek felfutása idején több olyan filmrendező is kipróbálta a képességeit e műfajban, aki később nem ezekről az alkotásairól lett híres (vagy néha hírhedt). Közéjük tartozott Lucio Fulci is, akinek a neve valószínűleg még a legnagyobb r... Teljes kritika
A meghatározó gialloiról és horrorjairól ismert rendező első westernje inkább képileg tartalmazza azt a Fulcit, akit szeretünk: játék a mélységélességgel, a kameraállások nyugtalanító váltogatása, és némi könnyen befogadható brutalitás (neki nem volt ott Ruggero Deodato rendezőasszisztensnek, mint Corbucci Djangojában, de később kiderült, hogy nem is volt szüksége rá). Ideológiájában megjelenik már a hős, aki gyakran nem a saját erejéből nyer egy adott szituációban, hanem inkább véletlenül, a körülmények szerencsés összjátéka során, ahol még a hős mivolta is megkérdőjeleződik. Még a piszkos munkát sem ő végzi el a beavatási szakaszban, hanem egy alkoholista pisztolyhős, vagy egy vén kisvárosi mindenes. Sokáig érthetetlen, mi Franco Nero karakterének valódi szerepe-jelleme, de aztán kiderül, hogy származásánál fogva nem is igazán lehet cselekvő alkat. (Majd tegye fel a kezét, aki nem találta ki rögtön, mi a poén.) Egyetlen jelenet emlékeztet a későbbi pszichologizáló Fulcira – apa és fia "disturbing" kettőse –, de gondolom, akkor még rászóltak a producerek, hogy ebből elég lesz ennyi. Retrowestern-fanoknak jó kikapcsolódás, átlagos, szórakoztató, szépen kivitelezett bosszútörténet.
Noha a filmből készült egy angol nyelvű, nemzetközi változat, az Egyesült Államokban újraszinkronizált változatban forgalmazták, The Brute and the Beast címmel.
A film nagy anyagi siker volt, 1,3 milliárd líra bevételt termelt.
Tom szerepére eredetileg a spanyol George Martint szemelték ki, de a spanyol támogatás elmaradása miatt alacsonyabb költségvetéssel kellett elkészíteni a filmet. Lucio Fulci így végül a segédrendezője, Giovanni Fago javaslatára Franco Nerót választotta.
A film eredetileg olasz–spanyol koprodukcióban készült volna, de a spanyolok kiléptek, mert Lucio Fulci nem akart visszavenni a film erőszakosságából.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
