Az utolsó titkos ügynök

Kétségtelen, hogy az ikonikus mozdulatot megörökítő első jelenetet követően a film nívója folyamatosan csúszik lefelé, de Van Damme és a francia humor miatt sok mindent meg lehet bocsátani az alkotásnak. Ráadásul itt is működik a Feláldozhatók-trükk, hogy az „öreg” akcióhős saját magát is kigúnyolja. A történetet ismert sémákra építették az alkotók, de ezeket szintén öniróniával, nem egyszer gúnnyal kezelik. Ennek ellenére sok tekintetben így is slendrián és lötyögős a sztori, de összességében jó és nézhető a film: jár a négy csillag.

Fhu, ez talán az év leggyengébb filmje volt. Pedig egyáltalán nem vettem komolyan én sem, akárcsak a film készítői, de így is végig kínosan éreztem magam helyettük is. Mondjuk sokat nem vártam tőle, mégiscsak francia produkció (és hát a francia vígjátékoktól isten óvjon), de ez tényleg az alja.

Nem számítottam ekkora bugyuta történetre, nulla komolyság, hatalmas önirónia, jó akciók. A franciáknak van egy furcsa humora, amivel ha az első perctől kezdve sikerül azonosulni, tuti jól fogunk szórakozni, én ezt tettem. Szerencsére egy percig sem ... Többakarta komolyan venni magát sem a film, de egyik szereplő sem. Többszöri kikacsintás Van Damme múltbéli filmjeire, zseniális ötlet. JCVD rajongóknak kötelező darab.

Egy klasszikus francia film, kicsit a Profira és Belmondó filmekre, kicsit a Taxira emlékeztetve.

Alapból nem szeretem Van Damme filmjeit, így volt bennem fenntartás, de kellemesen csalódtam. Tipikus francia humorral kezelt, könnyed filmecske némi akcióval, jól ismert sablonos sztorival. Arra pont tökéletes, hogy a mindennapi rutin után az ember szusszanjon kicsit.