A hupikék törpikék

Meg kell mondanom, ez az új Hupikék Törpikék film csak úgy kékben úszott :) Úgy ültem be a moziba, mint egy törp, aki épp most lépett ki a gombaházából és nagyon kíváncsi, kicsit izgatott, de főleg reménykedve, hogy ez nem csak valami újratörpölt unalom lesz. És végül egész törpjó volt! Hókuszpók persze megint kavarta a varázslevest, a törpök meg nyakig belecsöppentek valami nagy bajba. Most is csak úgy özönlöttek az apró kalandok, viharok, meg persze az a nagy szív, ami mindig összehozza a törpöket. Törpilla vagányabb, mint valaha. Törpapa hozza a nyugodt, bölcs vagyok és még jól is nézek ki fehér szakállal figurát. Őszintén? Jó kis film. Nem akarja megváltani a világot, de jól szórakozol rajta, ha szeretted régen a törpöket vagy , ha csak egy könnyed, aranyos mesére vágysz. A poénok jók, a zene passzol, a látvány szép, színes, és még mindig van benne az a régi törpszív , amitől meleg lesz az ember lelkében egy kicsit. Mese, humor, nosztalgia, kis tanulság, nagy szív. Kicsiknek kötelező, nagyoknak ajánlott.

A film egyrészt hű maradt az eredeti sorozat szellemiségéhez, a közösség ereje, az együttműködés és a jellemformáló kalandok most is középpontban álltak. Másrészt azonban sikerült friss és aktuális üzeneteket is közvetítenie, amelyek a mai nézőket, különösen a gyerekeket, de a felnőtteket is megszólítják. A látványvilág lenyűgöző. A modern animációs technológia lehetővé tette, hogy a törpök világa még élőbbnek és részletesebbnek hasson, mint valaha. A színek vibrálóak, a mozgás természetes, és minden karakternek megvan a saját, jól megkülönböztethető arculata. Ez különösen fontos egy olyan univerzumban, ahol ennyi szereplő él együtt. A törpök különbözősége és egyénisége most igazán kidomborodik. A történet szempontjából is frissítést kapott a franchise, hisz ezúttal nem csupán Hókuszpók jelent veszélyt a törpökre. Összességében a 2025-ös Hupikék törpikék mozifilm méltó folytatása a klasszikus történetnek. Nem egyszerű nosztalgiafilm, hanem egy tudatosan felépített, értéket közvetítő alkotás, amely egyszerre szórakoztató és tanulságos. A rendezők nem csupán a gyerekeket célozták meg, hanem a felnőtteket is, akik annak idején a régi sorozaton nőttek fel. Így egy generációkon átívelő élményt sikerült létrehozniuk ,ami manapság ritka kincs.

Lehet, hogy túl nagy elvárásaim voltak a mesefilmmel szemben, de arra számítottam, hogy legalább annyira szórakoztató lesz, mint az eddigi modern változatok. Ehhez képest már komolyan azon gondolkodtam a moziban, hogyan tudnék inkább mobilozni suttyomban a székek között, mert annyira unalmas volt. Felnőttként kínszenvedés volt végignézni. Próbáltak valami szuperhősöst belehozni a történetbe: Ron törp hajaz Thorra, Hókuszpók pedig egy teljesen az eddigihez nem illő személyiséget kapott. Már az eleje nagyon gáz, amikor percekig énekel az egyik törp az erdőben; meg is ijedtem, hogy végig ez lesz, de szerencsére később nem folytatták ezt a vonalat. Rengeteg új karakter van benne, de a főhősökön kívül nem ismerünk meg senkit. Kicsit kilépnek az igazi világba, ami izgalmas rész, de ebből nagyon keveset mutatnak. A gyerekeimnek amúgy tetszett, bár én úgy gondolom, hogy egy sikeres mesefilmhez a szülőket is illene lenyűgözni. Teljesen felesleges verziónak tartom, sajnos nem sikerült jól, az eredeti mesesorozat is sokkal jobb.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Kíváncsi voltam, mit hoztak ki az új Hupikék Törpikék filmből. Nekem Törpapa Sinkovits Imre, Hókuszpók pedig Haumann Péter, de ők érthető okokból sajnos már nem adhatják hangjukat a figuráknak. Nincs nagy jelentősége, de Hamit Pék törpnek fordított... Teljes kritika

A 2025-ös Hupikék törpikék film szerintem nagyon jól sikerült, sokkal jobban lekötött, mint vártam. A grafika lenyűgöző, színes és részletgazdag, a törpök annyira élettel teliek, hogy néha szinte elfelejtettem, hogy animációt nézek. Rihanna dalai nagyon feldobták az egész hangulatot, és kifejezetten jól illeszkedtek a történetbe. Tetszett, hogy Törpilla karakterét erősebbnek és önállóbbnak mutatták, mint korábban, ez adott a sztorinak egy kis pluszt. A történet persze nem bonyolult, de kedves és szerethető, pont olyan, amilyennek egy Hupikék törpikék filmet elképzelek. Jókat nevettem rajta, és még felnőtt fejjel is megfogott a nosztalgia, miközben érezhetően frissítették a történetet, hogy a mai közönségnek is szóljon. Összességében tényleg pozitívan csalódtam.

A legújabb Hupikék törpikék film jobban tetszett, mint vártam. Még felnőttként is lekötött, bár lehet, hogy ez annak is szólt, hogy nagy elvárásaim nem voltak a filmmel kapcsolatban. A dalok (Rihanna) hozzátettek az élményhez, és jó helyen hangzottak... Több el. Törpilla karaktere erősebb volt, mint korábban, ami szintén "különlegességnek" említhető. Bár a történetet a mai elvárásoknak megfelelően próbálták elkészíteni, ez nem mindig sikerült teljes mértékben. Végső konklúzióként ettől függetlenül mégis inkább pozitív az a bizonyos "csalódás".

Valahol szórakoztató, mert gyors, pörgős, tele van poénokkal meg vizuális villanásokkal. Ha csak beülsz egy üdítővel, hogy ne gondolkodj, egész jól el lehet vele lenni. De felnőttként részekre esik szét, és a humor mintha csak a streaming memeverzumról szólna.

Imádom, hogy Rihanna új zenét hozott és zeneileg pörög, de a film maga.. hát, elég üres. A karakterek nem fejlődnek, a történet megy előre csak azért, hogy menjen. Mintha brandfenntartás, nem pedig alkotói szándék vezérelte. Azért a gyerekek biztos jól szórakoznak vele, de nekem nem adott több élményt.

Nagyon csalódás volt… A sztori kaotikus, és tele van random multiverzum-flikkerrel, aminek már a gyerekek sem értik a felét. Rihanna hangja oké, de James Corden túl nyomul. Az egész olyan, mintha sablonokból gyúrták volna össze, hogy legyen valami nyári mozi – de érezni, hogy semmi szív nincs benne.