Üvegkupola

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A megszokott skandináv stílus, lassan építkező, havas-fagyos krimi-thriller. A kötelező háttér egy északi rejtélyhez. Johan Rheborg a Hjerson óta szimpatikus arc, mikor láttam az előzetesben, már tudtam, megnézem a minisorozatot. És nem csalódtam sem benne, sem a többi szereplőben. A történet is a már-már megszokott két idősíkban ugráló, bár itt inkább csak visszatekintgetünk. Lejla az USA-ból repül haza Svédországba nevelőanyja temetésére. A kis település, ahol felnőtt, számára sokkoló emlékeket hoz felszínre. Gyerekként elrabolták, de szerencsésen megmenekült. A szertartás után indulna vissza, amikor gyerekkori barátnőjét holtan találja, a lánya pedig eltűnt. Mivel felnőttként a traumája hatására gyermekrablók profilját alkotja meg, marad a településen segíteni a keresésben. Később beigazolódik, a kislányt tényleg elrabolták. Nagybátyja, a helyi rendőrfőnök és nevelőapja, aki korábban volt e poszton, de már nyugdíjba vonult, együtt próbálnak a gyerek nyomára akadni. A sztori bár lassú, mégis fenntartja a feszültséget. Fordulatos és izgalmas. Az üvegkupola cím érdekes, mert a fogvatartás helyszíne egy üvegkamra, mint egy nagy terrárium. Arra a következtetésre jutottam, hogy talán a tó jegére utalhattak.

Egy igen feszes, gyermekrabláson alapuló pszichológiai thriller az új svéd krimisorozat. Hogy miért „üvegkupola” lett a címe, az számomra rejtély, hiszen legjobb esetben is doboz, esetleg kamra a címadó rejtekhely. A sorozat remekül megírt történet, soha nem unalmas, sőt lebilincselően izgalmas, hiteles kapcsolatokkal és hihető részletekkel. Ezek a svédek nagyon tudják, mire vágyik a néző, hat részen át fogva tart és kényeztet bennünket, majd a fináléra tartogatja „Ecki” váratlan leleplezését.

Noha nehezen viselem a lassú, kissé vontatott filmeket, mégis muszáj volt végignéznem. Kellően fenn tudta tartani a figyelmemet, vagy inkább a kíváncsiságomat. Ha nem tudtam volna, hogy skandináv film, akkor is rájövök. A hangulat, a színészi játék, ... Többa karakterek "nyugalma", a zene mind-mind meghozta a skandináv fílinget. Valahogy a skandináv filmekben nincs az az eszeveszett rohanás, van bennük valami hideg nyugalom. Jó vagy rossz, ezt döntse el mindenki maga! És hogy mi lett a történet vége? Nos, szerintem érdemes megnézned, és majd megtudod. Szóval filmre fel, és jó szórakozást!

Igazi elmebeteg, svéd krimi. A maga nemében semmi új. A svéd krimik valahogy mind olyan lassúak, lehangolóak és elmebetegek. Hát ez hozta mindezt. A végén persze van plusz fordulat, csak győzd kivárni.

A sorozat hozta a szokásos skandináv hangulatot, mind a mélabús zenében, mind a karakterekben. Itt nem látsz mutogató, kapkodó, idegbeteg személyeket. Kicsit lassú volt a történet, bár mindig történt valami. Ami tetszett benne igazán, hogy csak az ut... Többolsó részben találtam ki, hogy valójában ki a gyermekrabló. Meglepett, mert nem gondoltam rá, ezért úgy gondolom, hogy elég jóra sikerült. Mondjuk azért vannak ennél sokkal izgalmasabb skandináv sorozatok is, pl. Peremvidék vagy Holtszél.

Jól indult, de a befejezés nem tetszett annyira. Valami eredetibbre számítottam.

Nagyon szeretem az ilyen lassú lefolyású krimiket. Izgalmas, csavaros véggel. Szuper volt.

Egy komor hangulatú, teljesen jó krimisorozat, megfelelő mennyiségű misztikummal, izgalommal és rejtélyekkel. Szerintem a műfaj kedvelőinek hozza, amit kell.

De muszáj végignézni. Az emberi lélek sötét bugyrai. Vonz és taszít. Makacsul keressük a magyarázatokat, és azt hisszük, akkor jobb lesz, ha megleltük. De nem.

Azt kaptam, amit vártam. Számomra hozta azt a komor, skandináv hangulatot, a lassan kibontakozó történetet, ami a képernyő elé szegez. A hétköznapi kinézetű szereplőgárda pedig mindig életszerűbbé varázsolja a filmeket és sorozatokat.