Bihari József

0

Magyarországra települése előtt vasúti tiszt, forgalmista volt a székelyföldi születésű Bihari József.

Budapesten könyvelőként talált munkát, mielőtt elvégezte a Színészegyesület Színészképző Iskoláját. Bemutatkozása a Vígszínházban Molnár Ferenc Nagy szerelem című darabjának rendőrmesteréhez fűződött. 1945-től húsz éven át a Nemzeti Színház jelentette számára az otthont, ahol több mint százszor öltötte magára Tiborc jelmezét a Bánk bánban.

Gellért Endre halálával, a régi Nemzeti épületének lebontásával valami megszakadt benne. Kényszer-nyugdíjaztatását kérte. Már fiatalon is öregembereket játszott; nemcsak megformálta, tökéletesen át is élte a küzdelmes sorsú emberek életét. A Görbe János-, Makláry Zoltán-, Szirtes Ádám- és Sós Imre-féle népi színészek vonulatához tartozott.

Jelen volt a magyar színes film születésénél, Radványi Géza török hódoltság idején játszódó A beszélő köntösében. A Nyírő József novellája alapján készült 1942-es Szőts István klasszikus, az Emberek a havason színész hármasának egyik tagja volt (Görbe János, Szellay Alice, Bihari József), majd öt évvel később az Ének a búzamezőkről c. Móra-adaptációban is hasonló intenzitással hatott. Az Emberek a havason Üdő Mártonjával és az Ének a búzamezőkről Öregjével Bihari az idős magyar férfi őstípusát formálta meg negyvenes évei derekán.

A régi rendszert ostorozó, szegénypárti Ranódy-filmek visszatérő figuráját hozta a Szakadéktói a Föltámadott a tengeren át az Árvácskáig. A magyar parasztság háború utáni sorsát ábrázoló Fábri Zoltán-klasszikusban, a Húsz órában éppoly felejthetetlen alakítást nyújtott, mint Fröhlich tanár szerepében a Tanár úr kéremben vagy a Kincskereső kisködmönben Küsmödi bácsiként.