Őze Lajos 1935. április 27-én született Szentesen, Magyarországon. Édesapja, Őze Lajos mészáros, édesanyja Szabó Erzsébet szakácsnő és cseléd volt. Fiatalkorában sokat csúfolták, mivel szülei válását követően nevelőanyja gyakorta megverte, ami miatt dadogni kezdett. Mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, de a színészet jobban érdekelte, így a sikeres felvételi után 1949-től már a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol korábban a szakmai gyakorlatát is töltötte.
Karrierjének első fontosabb mérföldkövét a Miskolci Nemzeti Színház jelentette, majd három évvel később, 1959-ben már a Nemzeti Színház társulatának tagjaként lépett színpadra, ahol egészen halálig játszott.... TöbbŐze Lajos 1935. április 27-én született Szentesen, Magyarországon. Édesapja, Őze Lajos mészáros, édesanyja Szabó Erzsébet szakácsnő és cseléd volt. Fiatalkorában sokat csúfolták, mivel szülei válását követően nevelőanyja gyakorta megverte, ami miatt dadogni kezdett. Mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, de a színészet jobban érdekelte, így a sikeres felvételi után 1949-től már a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol korábban a szakmai gyakorlatát is töltötte.
Karrierjének első fontosabb mérföldkövét a Miskolci Nemzeti Színház jelentette, majd három évvel később, 1959-ben már a Nemzeti Színház társulatának tagjaként lépett színpadra, ahol egészen halálig játszott. Kiváló színészi kvalitásainak köszönhetően hamar a pálya csúcsára jutott.
Filmes pályafutása az 50-es évek második felében kezdődött el az Egy pikoló várossal. Kiváló teljesítményének köszönhetően az egyik legfoglalkoztatottabb magyarországi színész lett, több mint ötven játékfilmben és tévéfilmben játszott. Legismertebb filmjei a Katonazene, a Szegénylegények, a Vivát, Benyovszky!, Az ötödik pecsét és A tanú.
1984. október 21-én hunyt el. Munkásságát a legrangosabb díjakkal ismerte el a szakma. 1970-ben kapta meg a Jászai Mari-díjat, '75-től érdemes, '84-től kiváló művész lett. Halálát követően 1990-ben posztumusz megkapta a Kossuth-díjat.
(hp)