2017.10.12 22:27 ArpiHajdu és Réci Olvasottság: <100x
0

Egy kis érlelést még elbírt volna

A Tulipánláz egy különleges film, amely nem nevezhető művészfilmnek (bár vannak benne művészieskedő elemek szép számmal), ám már csak szimbolikája miatt sem hívnám átlagosnak sem.

A film középpontjában a tulipán áll (vagyis inkább a tulipán értékes hagymája), amellyel úgy kereskednek a városban, mintha ebben rejlene a titok a meggazdagodásra. S bizony olykor ebben is rejlik, hiszen a hétköznapi hagymák között olyan különleges ritkaságok, kincsek rejlenek, amelyek jó pénzhez juttathatják a tulajdonosukat. Csakhogy könnyen jött pénz, olykor könnyen is megy, s a tulipánhagyma-kereskedelem szépen lassan az aranylázhoz hasonló folyamatokhoz vezet.

Egy kis érlelést még elbírt volna

E közben kapunk egy (vagyis inkább kettő) kesze-kusza szerelmi történetet, amelynek szálai a film közepe felé összefonódnak, sajnos nem a legjobban kivitelezve. Ami a Vikander- DeHaan- Waltz szerelmi háromszöget illeti, kicsit túl könnyen adódik minden, Vikander Sophia-ja és DeHaan Jan-ja egyik pillanatról a másikra lesznek egymáséi, s annak ellenére, hogy kapunk pár szexi jelenetet, túl sokat azért nem tudunk meg a belső érzelmeikről. Kicsit ügyesebben van kidolgozva Maria a szolgálólány és a halárus szerelmének a viszonya, de azt meg a dráma kedvéért elég hamar megszakítják. Na és itt van még Waltz figurája, aki olyan ritkán játszik jó embereket, Cornelis azonban annak ellenére, hogy kissé túl hiú és kissé túl naiv, nem rossz ember (ez látszik abból, ahogy a feleségéhez viszonyul és a film lezárásából is).

Érdekes a kora újkori Amszterdam ábrázolása, amely már-már kísértetiesen azonos a Szerelmes Shakespeare korábrázolásával (nem véletlen a közös alkotók személye).

A történet közben kibontakozó konfliktusok ahogy létrejöttek, szinte olyan könnyen (és kiszámíthatóan) záródnak le. Az egyedüli kivételként Sophia menekülési kísérletét említhetem meg. Miközben pedig szerelmi drámák követik egymást a film során, megpróbál helyenként poénos lenni, amellyel önmagában nincs is gond, csak valahogy az egészséges balansz hiányzott. Köztudott, hogy a premier dátumokat folyamatosan tologatták, talán nem véletlenül. A film megfogó szimbolikája, kivételes castingja (külön dicséret a Mariat alakító Holliday Grainger-nek), és nem mindennapi hangulata ellenére sem volt kellően megérve. 3.5 csillagot adnék, ha tehetném.

dráma | romantikus | történelmi

Egy 17. századi festő beleszeret egy férjezett nőbe, akiről portrét kéne készítenie. Együttes erővel befektetnek a tulipán kereskedelembe, abban a reményben, hogy a pénzen... több»

0