Az egy dolog, hogy az utóbbi öt évben meglepő számú minőségi, szórakoztató darabbal tudott előrukkolni a magyar filmipar, de, hogy még aktuális és komoly problémára felhívó alkotás is lesz köztük, nem hittem volna.
Időről időre bele lehet futni feltáró cikkekbe, amelyek a mai virtuális korszak által már igencsak megkönnyített tanár-diák szexuális zaklatás/kihasználás eseteiről szólnak. Elég kényes téma, és mindenképpen több figyelmet és felelősséget igényelne nemcsak mindkét résztvevő fél részéről, de a szülőktől és az iskoláktól is. Az efféle esetek sokkal könnyebben jutnak aztán felszínre, és több port is kavarnak, de a film egyik erőssége, hogy mikor az ember azt hiszi, ez lesz a fő téma, sokkal többet ad hozzá. Ez a csavar nagyon jól van elhelyezve és kivitelezve.
A fiatalkori iskolai zaklatás legalább ugyanolyan káros lehet, hiszen, míg az említett viszonyban az internet a nyílt közeledés egy formája, de akár épülhet abszolút pozitív érzelmeken, addig a kortársak anonim vagy nyílt módon, de sokkal kisebb kontrollal zúdíthatják gyűlöletüket a másikra. Az anonimitás problémája kapcsán a film kiszól gyakorlatilag minden közösségi felületet használóra is, hogy kicsit gondolkodjanak el, hogy kezelik saját személyes információikat, és mennyi bizalmat ítélnek egy pixelekből álló név és kép mögött álló akárkinek. Számomra a fő tanulság az volt, amit már eddig is vallottam. Minimálisra kell csökkenteni az online kiadott személyes adatokat. Ezt nem csak jó pár tinédzser, de felnőtt is megfontolhatná.
A történet főszereplője eleinte Eszter, viszonylag átlagos, de szemrevaló, eszes, normális közegben mozgó lány, mellesleg anime rajongó. Ez utóbbi nem kapcsolódik szorosan a fő cselekményhez, de érdekes adalék, kicsit átérezhetőbbé teszi a karakterét. A kezdődő, vonzó nyelvtanárával való viszonyában az ő szemszögéből látjuk csak az eseményeket, amelyek elég baljóslatúan indulnak. Majd kitágul a nézőpont, bekerül a képbe egy sokkal árnyaltabb karakter is, és a film nagy részében egyre inkább az ő drámáját éljük át, amely természetesen összefonódik Eszterrel is. A cselekményt jobban nem is részletezném.
A két fő karakter kidolgozottsága dicséretet érdemel, a szereplőválogatásuk pedig legalább ugyanakkorát. El tudom hinni mindkettejükről, hogy a való életben is átélték ugyanezt, annyira hitelesen tudják alakítani a karaktereiket. Jó párszor kapunk kitartott közeliket az arcukról, hát mindent le lehet olvasni róluk. Bármelyik vérgőzös horrornál frusztrálóbb hangulatot keltenek ezek a képek mindenkiben, aki tizenévesen belecsöppent a chat-lázba és/vagy át tudja érezni, milyen a szerelmi csalódás.
Ha nagyon bele kell kötnöm valamibe, akkor megjegyezném, hogy a hangzásvilág és a kamerakezelés semmi kiemelkedőt nem nyújt, egyedül a színekkel, világítással tudtak jól játszani, hogy visszaadjon egy-egy érzést, hangulatot. Vagy szándékos, vagy financiális okai lehetnek. A mellékszereplők közt lehet pár nagyobb nevet találni, de a két tini simán ellopják előlük a show-t, és irritáló karakterekből sincs hiány. A lezárás inkább félbehagyásnak tűnik, pont a kulcsjelenetben hagyja hoppon a rendező a filmet. Ezzel még gondolatébresztőbb lesz a történet, de sokaknak bizonyára nem tetszik, ha nem kapnak lezárt cselekményt.
Eszter a tinédzserkor megpróbáltatásait a mangák világában igyekszik átvészelni. Kívülállóként szemléli kortársait, náluk sokkal többet jelent neki, hogy angoltanára... több»
Szereplők: Schell Judit, Mácsai Pál, Polgár Csaba, Placskó Emese, Kristóf Vajda
