Louis de Funés visszatért. Mint ahogy társai is, a gyönyörű Myléne Demongeot, Jean Marais és a többiek. Mivel Fantomas is feltűnt a színen, hőseink ismét akcióba lendültek. Csatlakoztak újak is, például Henry Serre (André Berthier), a csalárd titkár, továbbá Jean-Roger Caussimon (Lord McRashley) és Francoise Christophe (Lady McRashley), a kastély úrnője, aki bizony összeszűri a levet a titkárral. Akinek a karaktere nagyon tetszik, pedig tényleg minimális szerepe van a filmben, az Guy Delorme (maffiafőnök).
Na igen, valamit a filmről is, amit ugyanúgy André Hunebelle és Marcel Grignon hozott össze. Sokak szerint ez már egy kissé erőltetett film, de szerintem abszolút nem az, hiszen amúgy is a nézők nyomására jött létre, és az akkori bevételi adatok azt mutatták, megérte. De utazzunk el a hűvös skót felvidékre!
A főgonosz Fantomas most egy úgymond "életben maradási adót" hozott létre minden gazdag embernek és gengszternek, maffiafőnököknek, akik ha nem fizetnek, rövid időn belül meghalnak. Így a Scotland Yard meghívására Juve felügyelő elutazik Skóciába, ahol már az első, a tiszteletére adott estélyen kiltben (skót szoknyában) jelenik meg, sokak őszinte döbbenetére, és persze ismét nevetség tárgya lesz Bertram felügyelővel (Jacques Dynam ) együtt.
Itt is, mint minden részben, a poén az elsődleges, a sztori szinte másodlagos; persze azért az is van, de nem lehet a bőrünkből kibújni, hiszen egy cél van, mégpedig Fantomas semlegesítése. Semmi más. Van itt minden, mint a búcsúban, ahogy mondani szokták. Juve felügyelő a csinos, hófehér hálórucijában folyton kísérteteket lát, majd aztán ő is fehér lepelbe bújik. Lord McRashley a nagy őszi rókavadászatot szervezi, de erre vár a felesége és a szeretője, a titkár úr is, hiszen itt akarják megölni a Lordot. Juve és Fandor csak Fantomast akarja, míg Bertram felügyelő figyelmét néha leköti egy beszélő ló. Heléné-t persze azért elrabolják, hogy ne unatkozzon.
Van itt szeánsz, takaró alatti óvatos tapogatás, éjjeli kísértés, lovas üldözés, gondolom, amit Jean Marais annyira imád, és bunyó, robbanás, gyilkosságok. Plusz rengeteg vicces, komikus, béna és esetlen poén, amit főleg Louis de Funés szállít nekünk. Fantomas bőszen cserélgeti a maszkokat, mindig figyelni kell, ki kicsoda hirtelenjében. Egyszóval semmi ijedelem, a film minősége nem romlik, sőt a helyszínek miatt az újszerűsége csak emeli a nívót.
Jean Maraisnak ezután a film után még egy igazán karakteres mozija volt, aztán még három, de az már nagyon idősen. Haláláig, közbülső időkben, mivel abban is maradandó dolgokat alkotott, festett és fazekaskodott. Zavarta már a két fiatal titán, Alain Delon és Jean Paul Belmondo, és inkább tapintatosan visszavonult. Funés pont az ellentéte, mert neki még kb. 16-17 filmje volt, mielőtt elhunyt (pl. a csendőrös mozik).
A három Fantomas film nélkül a filmirodalom, filmtörténelem szegényebb lenne, és mi is. Kiemelkedő és újszerű mozi volt annak idején, és ezeket a színészeket is piedesztálra emelte. Én azt javaslom, aki meg szeretné nézni, az egyszerre, vagy kis időeltolódással egymás után nézze, hiszen így üt a legnagyobbat. Tudjunk nevetni ebben a szomorkás világban is, nagyon fontos! Egyszóval eredjünk Fantomas nyomába mi is!
fantasy | kaland | krimi | vígjáték
Fantomas, az álarcos szupergengszter megállíthatatlanul hajtja végre akcióit, miközben mindvégig ismeretlen marad. Konok ellenfele, a kudarcokba beletébolyult Juve felügyelő nem... több»
Szereplők: Louis de Funès, Mylène Demongeot, Jean Marais, Robert Dalban, Henri Serre
