Artemisia   2021.06.10 23:06   olvasottság: <100x
4

Akció-thriller a kilencvenes évek receptkönyve alapján

Taylor Sheridan a '90-es évek óta szorgalmas kisiparosként tevékenykedik a filmiparban. Lépésről lépésre építgette a karrierjét, színészből lett forgatókönyvíró, majd rendező. Színészi pályáját az akció-thriller, illetve a krimi határozta meg, egyéb krimisorozatok és filmek mellett a New York-i helyszínelők és NCIS - Los Angeleses múltja visszaköszön írói vénájában is. Legismertebb forgatókönyvei a Sicario filmek szkriptjei, mely a hatóságok és a drogkartellek kilátástalan harcára fókuszál, javarészt azonban hangulatteremtéssel és karakterábrázolással mesél.

Rendezői debütálásának a Wind River - Gyilkos nyomon tekinthető, melyben megszilárdulni látszott a kézjegye, mely forgatókönyveiben már körvonalazódott: erős világépítés, letisztult egyszerűség, vadregényes helyszínek, gyötrődő hősök, akiket nemcsak a rosszfiúkkal és az elemekkel állít szembe, hanem önmagukkal és démonaikkal is. Hasonló tematikát követ munkásságának következő állomása, az Angelina Jolie nevével fémjelzett Akik az életemre törnek is. A film visszanyúl a 90-es évek akciófilmjeinek receptjéhez, és egy egyszerű történetet mesél el hétköznapi emberekről, egy egyenes cselekményvonalat (mely rendszerint vagy bosszú célú üldözés, vagy egy menekülés) mindenfajta felesleges körítés nélkül.

Akció-thriller a kilencvenes évek receptkönyve alapján

Adott egy teljesen kiégett, mégis helyes értékrenddel bíró főhős, aki hirtelen egy politikai leszámolás kellős közepén találja magát, a tét pedig ártatlanok élete. Ezért úgy dönt, megküzd a nyomában lévő bérgyilkosokkal és montanai vadont fenyegető erdőtűzzel is, mindezt minimális játékidő keretein belül. Nosztalgikus, ódivatú akció-thriller, és világépítés terén 5-ösre is vizsgázik: rendkívül takarékosan bánik a speciális képi effektekkel, leginkább az egyébként gyönyörű helyszín természetességét szeretné érzékeltetni, természetközeli képekkel.

Feszültségteremtésből szintén jeles, minimalista eszközökkel, 2 hidegvérű bérgyilkossal, egy erdőtűzzel, illetve a civilizációtól való elzártsággal kelt "klausztrofóbiás", sarokbaszorított érzést. Sajnos a cselekmény már nem ilyen tökéletes, gyakorlatilag az összes fordulat minimum 10 perccel a bekövetkezte előtt kiszámítható az elejétől a végéig, a természeti katasztrófák mint a villámlás, és az erdőtűz jó pár helyen következetlen és/vagy hiteltelen, ahogy a bérgyilkosok teljesítménye is ellentmondásos néhol. A végjáték pedig eléggé elkapkodott és semmilyen lett, abszolút kiábrándító lezárása egy többé-kevésbé dinamikus akciófilmnek.

A színészi játékok szintén megosztóak. A húzónévként jelenlévő Angelina Jolie nem azonosul maradéktalanul a karakterével. Lelki drámája és indítékai a legnagyobb igyekezet ellenére is unalomba fulladnak, csak egyszer-egyszer villan meg a karakter a film során. Ezzel szemben viszonylag üdítő játékot nyújt az Allisont alakító Medina Senghore, és a bérgyilkosok közül különösen Nicolas Hoult hoz érett és karizmatikus karaktert, aki a puszta megjelenésével is feszültséget kelt.

Kétségkívül nem lesz maradandó alkotás, jobbra érdemes színészeket pazarol el, de azért van potenciál benne, és úgy a film háromnegyedéig ügyesen is bánik az eszközeivel. Összességében van egy erős hatása a filmnek, mely képes berántani és lekötni, kikapcsolni, elszórakoztatni a nézőt. Korántsem tökéletes, de a célját beteljesíti, így egynek mindenképpen elmegy.

akció | dráma | thriller

Az egykor tűzoltóként dolgozó Hannah képtelen túltenni magát azon, hogy egy bevetés során elveszítette a teljes csapatát. A katasztrófát csak ő élte túl akkoriban, a lelki... több»

4