Sajnos már a cím is füllentés, hát még a film. Hétfőn már a pénteken járt az eszem. A bemutató nagyon megvett, kiemelten kedvelem a posztapokaliptikus témát. Ráadásnak a komoly szereposztás erre még rátett egy lapáttal.
Este rácsaptam a lejátszás gombra, eredeti nyelv, nagy kép, hajrá. Hajrá az nem volt, még futni sem kezdtek, már kifulladtak. Hagyján, hogy szinte unalmasan lassan telnek a percek, rengeteg beszéddel. A címre visszatérve, annyira van távol, hogy légvonalban 5 km-re vagyunk a metropolisztól.
Igaz, a cím jelképezheti a digitalizáció hiányából eredő veszteséget is, na de na... Nekem sajnos a történet gerincét adó összeesküvés dolog is hihetetlen és hiteltelen. Sokkal eredetibbnek érzem a földönkívüli inváziós célokat. Vagy ha az emberek pusztítják el magukat, akár a természetkárosítás következményeként, vagy nukleáris módon. Tudom, elcsépelt okok, de hihetőbbek. Főképpen nekem, hisz megvan a saját teóriám a helyünkről a világban. Ami a fogyasztással kapcsolatos, nem vagyok hajlandó reálisnak gondolni, hogy valakinek(-kiknek) érdemes levágni a fejős tehenet. Vagyis kiirtani a vásárlót, a fogyasztót, és kőkorba taszítani a túlélőket. Ha egy emberen múlna, azt mondom, rendben, elmebajos, megteszi. No de hál’ isten!, ilyen mértékű dolog nem egy emberen múlik. Visszatérve a filmre, egyszerűen nem adja ki a történet. Rengeteg logikátlan, szürreális cselekményt tartalmaz. Nem igazán kapunk magyarázatot, illetve kapunk, csak az meg nem igazán stimmel, vagy nincs jelentősége. Flamingók a medencében, bámuló szarvasok, kihulló fogak. Utóbbinál azért fogtam a fejem, szegény Kevin Bacon és Ethan Hawke nagy jelenete a családi zászlót lengetve. Szinte könnyekig megható monológokat hallunk, gyógyszerért, gyógyításért cserébe. Igaz, hogy nem tudjuk, mi is a valódi betegség, de pár pirula, és a stabil amerikai dollár megoldja. Annyi biztos, ilyen globális politikai puccsal még nem találkoztunk. A város mellett vagyunk, de nem jönnek menekülők, hírhozók, rossz szándékú bűnözök. Hőseink elvannak magányukban és az egymás közti feszültségek közepette. Amit néha tánccal, piával, füves cigivel és flörttel oldanak. Vannak erényei, az elején egész jól építik fel a feszültséget, az ismeretlenek betoppanásával, majd a baljós jelek sokasodásával. A hanghatások remekül teljesítik a küldetésüket, fenyegető, feszült légkört teremtve. Aztán valahogy mindig megbicsaklik a dolog, várjuk a jelenet kiteljesedést, csúcspontját, ami sosem jön el, vagy csak nem működik igazán. Kár az egészért, a vizuális minősége abszolút megvan, szó nem érheti a ház elejét. Csak a történet, a párbeszédek, a reakciók valószerűtlenek. Várjuk a katarzist, ami sosem fog bekövetkezni. Nem borzongunk meg, eljátszva a gondolattal, hogy ez bármikor bekövetkezhet. Pedig rám pont ezek miatt hatnak a hasonló tartalmak.
60 Távol a világtól (2023)
Egy család kirándulása egy luxusházba baljós fordulatot vesz, amikor egy kibertámadás kiiktatja az eszközeiket, és két idegen jelenik meg az ajtóban, akik egy közelgő... több»
Szereplők: Julia Roberts, Ethan Hawke, Kevin Bacon, Mahershala Ali, Myha'la Herrold
