2023.12.09 14:19 Juki-onna Nézhetetlen Olvasottság: <100x
0

Szeretnék elbeszélgetni az íróval, Todd Calgi Gallicanóval, milyen emlékei vannak a karácsonyról

Az egyik legrosszabb karácsonyi film, amit valaha láttam. A legjobb szereplő: Majom Bob, egy plüss játékállat (választhattak volna aranyosabb pofijú majmot), és nem is értem, miért cipelik mindenhova, majdnem minden jelenetben szerepet kapott. Azért jó színész Majom Bob, mert nem hall, nem lát, nem beszél, és nem mozdul, csak ha rángatják. Azt sem tudom, hogy hol vagyunk, kikhez állítunk be karácsonykor, mint a főszereplő nő: Charlotte Sanders (Heather Graham) sem, és a vendéglátók, Valentino (Matt Cedeno) és neje, Jackie Jennings (Brandy Norwood) sem értik, hogy mit keresünk ott.

Ez már elég gázos kezdés! A vendéglátók és a vendégek is be vannak feszülve (én meg kezdtem betépni), de azért csillogóan fehér, 32 darab, vakítóan fehér fogsorral mosolygunk egymásra. (Ezek a kínos mosolyok, amiket szeretünk elkerülni, és gondolatban elküldjük a francba azt, akire mosolygunk, mert nem szeretjük őket.) Belekeveredünk egy nem igazán érthető féltékenységi jelenetbe, ami igazán rossz érzéssel töltött el. A film végéig nem is tudjuk, hogy igazán mi történik. (Én még mindig nem tudom, mi történik, egyre kényelmetlenebbül érzem magam, és szeretnék bevenni valamit, de nincs itthon semmi, ami enyhíti ezt a kényelmetlen érzést, amit a film átad.) El sem mosolyodtam a film alatt, és ez lenne az utolsó karácsonyi film, amit megnéznék, és nemcsak az ünnepek alatt, de sem előtte, sem utána! Soha többé! Semmi melegség, humor és szeretet nem volt a filmben, és nem kerültem ünnepi hangulatba! (Ez a 2023-as év nem nagyon bővelkedik jó filmekben, igaz, a Napóleont még nem láttam!) Egy szörnyű, nulla karácsonyi vidámságot kínáló film.

Szeretnék elbeszélgetni az íróval, Todd Calgi Gallicanóval, milyen emlékei vannak a karácsonyról

Engem leginkább a szereplők mosolya zavar. Senki nem érzi azt, hogy jó helyen lenne jó időben, jó helyen, mint a néző sem, és mégis erőltetjük a nevetést. Jackie Jennings (Brandy Norwood) biztosan nagyon bájos, de itt a filmben ez az erőltetett mosoly inkább Az ördög ügyvédje című filmet juttatja eszembe, amikor a lányok elmennek ruhát próbálni, és az egyik lánynak, miközben leveszi a ruháját, démoni lesz a mosolya. Az egész film borzalmas a rendezéstől kezdve a szereplők alakításáig. A díszlet túlzó, de mégis szép. A negyedik főszereplőnek, Rob Sanders (Jason Biggs), ha a férfiatlanságot vászonra lehet vinni, az most sikerült neki. Elnézést! Ez az én véleményem! Jó szórakozást a filmhez, aki bevállalja! Újra egy forgatókönyvíró és rendező! Mikor jönnek rá, hogy kell néha más véleménye is egy jó filmhez! Bár, ebben az esetben itt az sem segített volna!

romantikus | vígjáték

Történetünkben barátságok kerülnek próbatétel elé egy hivalkodó ünnepi hírlevél miatt. több»

0