A mai nap folyamán néztem meg immár 4. alkalommal ezt a Miyazaki-mesterművet. A többi Ghibli-filmhez képest szerintem ez az, ami leginkább művészi vénával bír, tele szimpatikus utalásokkal, dicséretre méltó életfelfogással. Nausicaa története Hayao Miyazaki alkotásai közül töretlenül az első helyet tölti be, habár a Laputa szorosan követi karöltve A könyvek hercege és Totoro címeivel. Szerintem ezek olyan történetek, amiket mindenkinek látnia kell egyszer, pláne gyerekszemmel. A Laputa volt az első, ami maradandó emlékeket okozott a Ghibli-alkotások közül, tisztán emlékszem 2006-ra, amikor a Duna TV közvetítette, és pont akkor kezdődött, miután hazaértünk egy többórás utazásból vidékről.
Visszatérve Nauszika történetére, ahogy említettem, a szimpatikus, lehengerlően művészi Miyazaki-alkotások közül ez az, amiről itt véleményt és ajánlást szeretnék formálni. Tudjátok, mindenkinek van olyan film, könyv, zene, ami valamilyen formában felemelő hatást tud kifejteni, számomra ez az a rajzfilm, ami ilyen hatást gyakorol rám. Nem tudom, hogy ez a történetből eredeztethető, vagy a művészi kivitelezésen és rajzolásmódon, esetleg a zenei élményben, amit átad, de a Ghibli-filmek közül erre tudom azt mondani, hogy tökéletes. Talán az egyetlen, ami hiányérzetben részesített, az, hogy a film világa és történelme nem kerül részletesebb bemutatásra. Miyazaki mangája alapján készült el Nauszika - A szél harcosai film, sajnos magát a mangát még nem szereztem be, mindenesetre bakancslistán van. Szeretnék belelátni abba a zsenibe, aki megalkotta ezt a sokatmondó történetet.
Tudomásom szerint sokan vannak úgy az animékkel, hogy depresszív hatású, vagy szimplán előítéletekkel kezelik a rajzolt filmeket, pedig Miyazaki azért választotta az anime világát és tette azt számára egyedivé, mivel ez az a kifejezési forma, ami legkevésbé szab határt a képzeletnek és kivitelezésnek, továbbá a rajzfilmjelleg az, ami leginkább össze tudja kötni a korosztályokat. Ez az, amivel zárni szeretném soraim, hogy ez egy korosztályokat összekötő alkotás, ami gyerekként maradandó emléket tud hagyni, felnőttként pedig felráz és felébreszt.
*Mondanivaló (potenciális spoiler):
Gondolkodtam, hogy a legfőbb mondanivalóját leírjam-e, de leírom, mert engem ez köt leginkább ehhez a rajzfilmhez. Én gyerekkorom óta úgy gondolom, hogy minden élőlénynek joga van egy második esélyre, avagy szimplán ahhoz, hogy ne zavarjam őket a létezésükben. Ez szerintem egyszerű figyelmesség, természetszeretet, környezetre való odafigyelés. Ugyanakkor a vallásból adódóan nálam ez kiegészül azzal a felfogással, hogy az emberen kívül nincs más élőlény, ami tisztában lenne cselekedetei súlyával, egy állatot nem lehet hibáztatni, ők nem tudják, mikor tesznek jót vagy rosszat, megtanulhatják azt, hogy mikor cselekednek számunka elfogadható módon, de alapvetően a jó és rossz tudása különbözteti meg az embert az állattól. Más megfogalmazásban minden állatnak biztosított helye van a Mennyországban, lévén nekik bárhogy nézve is, de tiszta a lelkiismeretük.
A Nausicaa az egyike azon alkotásoknak, amik ezt a vallási tanítást, természetszeretet ötvözni tudták, és formálnak meg egy olyan életfelfogást, ami az önzetlenség, a szeretet és a béke felé terelik az embert. Érdekes módon a másik ilyen szemléletes film szintén egy rajzfilm/mese: Tistou - A zöld hüvelykujjak, ami szintén japán alkotótól származik.
Szerintem ezek a rajzfilmek mindenképpen tanító jellegűek még felnőttszemmel is, ebben a formában pedig mesterműként emlegethetőek, mivel az élmény mellett egyformán nemesítik a lelket. 10/10, ehhez kétség sem fér.
animáció | fantasy | kaland | sci-fi
A világot hatalmas katasztrófa rázta meg, aminek következtében az emberiség nagy része kipusztult. Csak apró területeken vannak túlélők, akik folyamatosan harcban állnak... több»
Szereplők: Uma Thurman, Patrick Stewart, Shia LaBeouf, Mark Hamill, Edward James Olmos