Brady Corbet grandiózus eposzt alkotott, mely több mint 3 évtizedet felölelve mesél egy magyar származású zsidó építész hányattatásairól, aki a II. világháború poklát és Buchenwaldot túlélve az USA-ba emigrál. A lehetőségek földjén egy monumentális projekten kezd dolgozni, mely hátralévő életének nagy részére jelentős hatással van.
Tóth László elismert, brutalista stílusban alkotó építész volt a háború előtt, művei Budapest utcáit díszítették. A háború azonban mindent megváltoztatott: László megjárta a buchenwaldi haláltábort, elszakadt feleségétől és árván maradt unokahúgától, egy, a koncentrációs táborban elszenvedett sérülés heroinfüggővé tette.
Egyedül, testileg-lelkileg összetörve, pénz és munka nélkül érkezik New York kikötőjébe, ahonnan továbbindul Pennsylvaniába, egyetlen amerikai ismerőséhez, unokatestvéréhez, Attilához. Attila egy kis bútorboltot vezet, ennek raktárában szállásolja el Lászlót. Egy munkaügynek köszönhetően László megismeri a környék leggazdagabb iparmágnás dinasztiáját, a Van Buren családot. Ekkor még nem tudja, hogy sorsa hosszú évekre összefonódik majd Van Burenék sorsával.
Egy kellemetlen közjáték után Attila ajtót mutat Lászlónak, aki innentől kezdve kénytelen nélkülözni, és alkalmi munkákból élni. Egy nap azonban felkeresi őt Harrison Lee Van Buren, és egy kecsegtető munkalehetőséget ajánl fel számára: miután tanulmányozta László háború előtti munkásságát, úgy döntött, hogy rábízza egy, a telke határába tervezett közösségi komplexum megtervezését és felépítését.
László minden erejét és idejét az épületmonstrum felépítésének szenteli, és észre sem veszi, hogy az szép lassan a rögeszméjévé válik. Megszállottságán az sem változtat, hogy időközben Amerikába érkezik az évekig az osztrák határon ragadt felesége, Erzsébet és unokahúga, Zsófia. A két nő élő mementóként viseli magán a háború nyomait: Erzsébetnél a koncentrációs táborban átélt szenvedések és éhezés hatására csontritkulás lépett fel, ami tolószékbe kényszeríti, Zsófia pedig megnémult az elszenvedett traumák miatt. László évekig várta őket, és álmodozott arról, hogy egy nap újra találkozik velük, azonban a problémák csak szaporodnak a megérkezésük után, a házaspár közé gyakorlatilag éket ver az építmény, amin László oly elszántan dolgozik.
Az évek telnek, az építkezés nehezen halad, végül le is áll, ami László hangulatára és emberi kapcsolataira is rányomja a bélyegét. Az építkezés újraindulása próbára teszi László és Erzsébet házasságát, Harrison Lee Van Buren pedig, aki találkozásuk óta egyszerre érez csodálatot és megvetést, irigységgel vegyes féltékenységet László zsenialitása miatt, egy döbbenetes gaztettben manifesztálja vegyes érzéseit. A prológusból azonban kiderül, hogy László erőfeszítései nem voltak hiábavalóak, a közösségi ház végül mégis az ő nevét és történetét fogja elmesélni az utókornak.
A brutalista nagy léptékű vízió tehát, mely az építészeten keresztül roppant mennyiségű és fajsúlyos témáról mesél: a holokauszt borzalmairól, melyek a túlélők lelkében a háború után is tovább éltek, újrakezdésről, hogy mit jelent magyarként Amerikában új életet kezdeni, az építészetről, mint művészi önkifejezésről, a zsidóság útkereséséről, mely Izrael megalapításához vezetett, veszteségekről és traumafeldolgozásról, az amerikai álom hajszolásáról, dühről, erőszakról, elfojtásról, az emberi gyengeségekről...
Brady Corbet hibátlanul képezi le a háború utáni évek és évtizedek bizonytalanságát, identitáskeresését és nehézségeit, és mindezt nagy szakértelemmel önti formába Tóth László történetében. Adrien Brody talán élete alakítását nyújtja a fiktív, ám valós magyar építészek személye által ihletett karakter szerepében, mely méltán hozta el számára a 2. Oscar-díjat.
Felicity Jones nem marad el mögötte Erzsébet drámai szerepében, és a film számos emlékezetes jelenete kötődik hozzá. Magyarul folytatott párbeszédeiket pedig még úgy is öröm hallgatni, hogy állítólag mesterséges intelligenciával tökéletesítették a hangjukat. Nagyon szép munkát végeztek vele, ahogy a látványvilággal is. Gyönyörű fényképezés, kidolgozott snittek, finom kameramozgások és egyedi atmoszféra, amit az amerikainak beállított magyar tájak teremtenek (a filmet ugyanis hazánkban forgatták, és több magyar színészt is kiszúrhatunk kisebb szerepekben).
A brutalista tehát hiteles lenyomata a II. világháború hosszú távú hatásainak, főhajtás A brutalista építészet és annak jeles képviselői előtt, emberi dráma a múlttal és saját démonainkkal való harcról, és nem utolsósorban olyan filmélmény, amilyet csak egy igazi remekmű adhat.
61 A brutalista (2024)
Amikor a látnok építész, Tóth László és felesége, Erzsébet 1947-ben elhagyják a háború utáni Európát, hogy újjáépítsék örökségüket és tanúi legyenek a modern... több»
Szereplők: Adrien Brody, Guy Pearce, Felicity Jones, Stacy Martin, Alessandro Nivola
