Meglehetősen ambivalens érzésekkel néztem végig a Társ (Companion) című Drew Hancock rendezte thrillert: egyik oldalon érdekesnek találtam azt a jövőképet, melyben emberszerű robotok élnek köztünk, akiket Társnak, szolgálónak vagy akár barátnak tarthatunk, a másik oldalon viszont túlzónak éreztem a film sugallta világot.
Az utóbbi szorul inkább magyarázatra: ha a robotok éppen olyan emberszerűek mint mi, és ehhez még erősebbek is nálunk, akkor egy ilyen világ rendkívül veszélyes az emberiségre nézve. Számomra nem életszerű tehát, hogy ilyemi kialakulhasson.
A film alaptörténetében viszont Iris (Sophie Thatcher) sikerrel száll szembe az őt kihasználó, majd létét fenyegető gazdájával, Josh-al (Jack Quaid). Ami az alakításokat illeti: Sophie Thatcher minden elismerést megérdemel. A rendezés sem rossz, igazából csak a forgatókönyvvel van bajom és persze magával a történeti közeggel (melynek hihetősége, realizmusa kérdéses, ahogyan említettem).
Mindezek dacára is megérdemli azonban a film a négy csillagot, mert igenis meghökkenti és elgondolkodásra készteti az embert. Kiemelendő a feszültségfokozás és történetfűzés is, ahogyan a script és a rendezés fokozatosan avatja be a nézőt az egyes fordulatokba, sosem tudva mit hoz a következő fejlemény. Tetszetősek a helyszínváltások, a mellékkarakterek és legfőképpen a zárás, mely egy végső meglepetést is tartogat számunkra.
Vajon tényleg ilyen jövő vár ránk? Lehetséges a deus ex machina, az AI által teremtett új világban szintetikus emberek létezése?
76 Társ (2025)
Az idők változnak, és a szerelmi történetek is. Ebben a filmben egy fiatal párokból álló csoport gyűlik össze egy pihentető hétvégére az egyikük otthonában. Ám ahogy telnek... több»
Szereplők: Jack Quaid, Rupert Friend, Sophie Thatcher, Lukas Gage, Harvey Guillen
