Crew

Néha sz@r filmek is kapnak Oscart
Az Egyik csata a másik után egy infantilis, hatásvadász gagyisághalmaz, klisékkel és látszólagos társadalomkritikával. Népszerűségének fő oka pedig, hogy a Trump-féle autokrata vezetéssel elégedetlen amerikai művészvilág (és Filmakadémia) kritikát lát benne és ellenpólust, mely alkalmat ad a washingtoni vezetéssel való szembeszállásra. Bár én is utálom Trumpot és egy ostoba pojácának tartom, aki csak árt a világnak, amióta csak hatalmon van, de ez a film biztos, hogy nem alkalmas arra, hogy színvonalasan kritizálja rendszerét. Ugyan telepakolták utalásokkal mindarra, amit a republikánusok és konzervatívok nem bírnak, mint a fekete-fehér kapcsolatok, a kábítószerezés (DiCaprio végigfüvezi az ... több»

Ma is aktuális film a fajgyűlöletről
A XXI. század a társadalmi feszültségekről szól, melyek között a rasszizmus erősödése a legelső probléma. Az 1998-as Amerikai história X rátapint valami fontosra: arra, hogy mindenkinek saját felelőssége legbelül felismerni a rasszizmus képtelenségét és kegyetlen értelmetlenségét, sőt veszélyes voltát. Napjaink szélsőjobbos pártjai, az európai Patrióták (melynek egyébként a Fidesz is tagja), az itteni Mi hazánkosok, a német AfD-tagok, a francia Le Pen hívei (és sorolhatnánk) általános felelősséggel bírnak abban, hogy a rasszizmus konformeszmévé kezd válni Európában. A filmbeli karakter, Derek Vinyard (Edward Norton) elkötelezett náci (hitleres poszterekkel a szobája falán és egy hatalmas ho... több»

Balfék család és James McAvoy
A mélynövésű (éppen csak 170 centis) James McAvoy kétségtelenül tud félelmetes karaktereket alakítani, pedig ekkorka termettel nehéz elhitetni a világgal, hogy valóságos terminátor. Ennek dacára a 2016-os Széttörve (Split) főszereplőjeként és ebben a tavalyi thrillerben is elrettentő figurát alakít, aki terminátor üzemmódban legyőzhetetlen. Azaz itt mégiscsak legyőzik, bár kétségtelenül nagyon nehezen. Karaktere, Paddy egy ravasz és erőszakos figura, aki jól fizető vállalkozásként különböző családokat rabol el, majd foszt ki (álcsaládja közreműködésével). Ám legújabb kiszemeltje, a Dalton család feladja neki a leckét. Pedig az említett família szinte végig nagyon balfék: amikor elmehetnének... több»

A 8. részre elfogytak a pozitív karakterek
Van olyan vélemény, mely már az első évad elején kimondta, hogy ez a sorozat stílusidegen lesz, vagyis a franchise legsikeresebb részeitől teljesen eltérő hangulatú és jellegű. Nos, úgy tűnik, tökéletesen bejött ez a vélemény: az utolsó, vagyis nyolcadik epizódra ez fokozottan igaz lett. A legnagyobb gond, hogy elfogytak a pozitív karakterek: Wendy (Sydney Chandler) is átment negatívba, a hibridekkel csak gyilkoltat, és a füttyentésére engedelmeskedő xenomorffal önkényesen mészárol le akárkit. Messzire kerül az egész az Alienek világától, sokkal inkább az kerül fókuszba, hogy a hibridek felsőbbrendűek és ez az új életforma a tápláléklánc élén új domináns fajjá válik a galaxisban. Csak az a ... több»

Elgondolkodtat és meghökkent
Meglehetősen ambivalens érzésekkel néztem végig a Társ (Companion) című Drew Hancock rendezte thrillert: egyik oldalon érdekesnek találtam azt a jövőképet, melyben emberszerű robotok élnek köztünk, akiket társnak, szolgálónak vagy akár barátnak tarthatunk, a másik oldalon viszont túlzónak éreztem a film sugallta világot. Az utóbbi szorul inkább magyarázatra: ha a robotok éppen olyan emberszerűek mint mi, és ehhez még erősebbek is nálunk, akkor egy ilyen világ rendkívül veszélyes az emberiségre nézve. Számomra nem életszerű tehát, hogy ilyemi kialakulhasson. A film alaptörténetében viszont Iris (Sophie Thatcher) sikerrel száll szembe az őt kihasználó, majd létét fenyegető gazdájával, Josh-a... több»