Fájóan középszerű Spielberg új filmje Kicsit kuszára sikeredett Steven Spielberg legújabb filmje, melyet már nem is a mozilátogatóknak, hanem inkább a streamingfelületek nézőinek szántak bemutatásra. De talán jobb is így, mert a mozipénztáraknál egészen biztosan nagyot bukott volna (az IMDb-n már most, a bemutató idején is 6,4 ponton vergődik a film, és csak ezután kezdődik a visszaesési szakasz).
A téma földönkívüli idegenek érkezése a Földre, melyet az amerikai kormányzat évtizedek óta tud (Richard Nixon elnökségétől kezdődően, azaz a 70-es évek kezdete óta), viszont elhallgat az emberek elől. Ráadásul az idegeneket tanulmányozzák, sőt erőszakos eszközökkel vallatják is a hivatalos szervek. Minderről tudomást szerez a vallató... több»
Zagyva sztori közepes színvonalon Scifinek éppen scifi, még ha nagyon gyenge is Phil Lord és Christopher Miller közös rendezése, a Hail Mary-küldetés. Zagyvaság kissé az alaptörténet: asztrofágok fenyegetik az univerzumot, mert sorra zabálják fel a csillagok fényenergiáit. Apró kis mikroorganizmusok, melyek egyszer csak már a Napot is megközelítik, így az emberiségnek muszáj lépéseket tennie. A legjobb választás egy gimnáziumi tanár (ki más is lehetne), a neve Ryland Grace (Ryan Gosling), akit egy olyan csillag közelébe küldenek, melyet nem tudtak kiiktatni a kis lények. Hátha kitalálható a módszerük és nálunk is alkalmazható az eltanult technika. A sztori főszereplője fura figura, aki inkább vicces, mint hősies karakter. Ry... több»
Új oldaláról is megismerhető a világ egyik leghíresebb fizikusa Robert Oppenheimer összetett figura volt, ambivalens karakter, különleges jellem. Megcsalta a feleségét, kommunizmussal vádolták és több tudóstársával is rossz volt a viszonya, ugyanakkor hihetetlen tehetséggel és munkabírással rendelkezett, jó kapcsolatot ápolt Albert Einsteinnel és az általa kifejlesztett bomba révén lerövidült a második világháború és nem kellett több százezer amerikai katonának partra szállnia és talán meghalnia Japán hegyei között. Meghalt viszont 200 ezer japán Hirosimában és Nagaszakiban 1945 folyamán (és a későbbi években még további ezrek) az atombombák robbanásai következtében. Erről nagyon kevés szó esik a filmben, mely inkább Oppenheimer életének főbb állomásaira... több»
Groteszk, de szemléletes kritika a modern világ önzéséről Az építmény 333 emeletes, de nem ám felfelé, hanem lefelé, a mélybe. Minden szinten két rab van, így összesen 666 a foglyok száma. Ez biblikus szám, és azt üzeni a nézőnek, hogy a pokolban vagyunk. Galder Gaztelu-Urrutia filmje kétségtelenül formabontó: egyszerre dráma, horror, fantasy, és közben egy groteszk társadalomkritika is a modern kor emberének önzéséről. A rabokat ugyanis egy naponta megjelenő, fentről lefelé mozgó lift látja el élelemmel, csakhogy a felsőbb szinteken mindenki annyit vehet el róla, amennyit csak akar, így amikor az alsó 150 emelethez ér, rendszerint semmi nincs már rajta. Ezért a foglyok fele éhezik. Pedig ha mindenki csak annyit venne le róla, amennyi jár, akkor mi... több»
Ezer méter magasban egy deszka-pallón rekedve Az első rész (Zuhanás), melyben két lány egy 610 méter magas kaliforniai adótoronyra mászik fel, majd ragad a magasban (és csak 3 nap után menekül meg egyikük), nekem nagyon tetszett annak idején. Ezért is vártam a folytatást annyira. A második rész címe Tériszony lett (Fall 2: Deadpoint), és változott a rendező is: nem Scott Mann, hanem Michael és Peter Spierig került a rendezői székbe. A helyszín is módosult: Kalifornia helyett Thaiföld lett, ahol egy fiktív, azaz kitalált sziklán kialakított magaslati palló-útvonalon akarnak végigmenni hőseink. A főszereplők: két lány, akik közül az egyik az első részben lezuhant nő (Shiloh) testvére, Jax (Harriet Slater), a másik pedig egy Shiloh-rajongó... több»
Hihetetlen látványvilágú cyberpunk-akció Meseszerű dolog az Alita, nekem mégis nagyon tetszett. Robert Rodriguez disztópikus cyberpunk filmjét 2019 óta többször is megnéztem, és mindig találtam benne szórakoztató dolgokat. Alita arcát egyébként Rosa Salazar színésznőről mintázták, de nagyon jól megcsinálták az összes digitális karaktert motion capture technológiával.
Jó a sztori is: 2563-ban járunk, 300 évvel egy pusztító világháború után, melyben meghalt az emberiség javarésze. Csak Vasváros marad meg a szegényeknek, és Zálem a gazdagoknak. Előbbi lent a Földön, utóbbi pedig felette lebegve. Pont mint a menny és a pokol, vagy még inkább a közrendűek (lent) és az istenek (odafent). A középpontban egy orvos áll, Dr. Ido (Christoph ... több»
Valami hiányzik belőle a 4 csillaghoz Ez az a film, aminél nagyon nehéz megmondani, hogy mi miatt nem működik igazán, és hogy hol rontották el. Elvben minden adott a sikerhez: adott egy neves rendező, Guy Ritchie, adottak gyönyörű helyszínek, egzotikus tájak, izgalmas jelenetek és húzónevek is a stáblistán, mint Henry Cavill és a csinos Eiza González. Valahogy mégsem az igazi a végeredmény. A sztori a második világháború idején játszódik, amikor egy csoport különleges képességű brit harcos (katona, kém) megpróbálja kiiktatni a nácik egyik fontos bázisát és hajóit Afrikában. A csoport végül sikerrel jár, és a végén belőlük alakul meg a mai modern brit kémelhárítás (a később legendás James Bond részlege is), mely először még a pis... több»
Bosszantó Kimondottan jól indul, az ember azt gondolja, lesz belőle valami érdekes. Aztán jönnek sorban a gagyiságok: a házaikba zárt embereket valamiféle vízfüggöny tartja bent, a dolog mögött nem idegenek állnak, hanem az óceánokban évezredek óta élő teremtmények stb., stb. Aztán a zárás már teljes zagyvaság. Nem az az igazán rossz élmény, ha gagyit lát az ember, hanem az, ha egy jól induló történetet tesznek gagyivá. Bugyuta a sztori és gyenge a script, noha a rendezés alapból nem lenne rossz, és még a színészek sem kutyaütők. Bosszantó.
Dráma, nyomozás, izgalmak és a táj Eric Bana ideális választás volt annak a szövetségi nyomozónak a karakterére, aki egy amerikai nemzeti parkban, afféle magányos farkasként nyomoz egy gyilkossági ügyben. Van itt dráma, szövevényes nyomozás, rengeteg izgalom és legfőképp remek karakterisztika. Kapunk fordulatokat, meglepetéseket és a végén egy csattanót is. A táj mindent visz, egyszerűen elképesztő, és a rendezés ügyesen használja a hangulatkeltéshez. Ami az értékelést illeti: erős négy csillagot érdemel, nem kevesebbet, és legalább 80%-ot.
Végre egy más jellegű túlélőfilm A sok csihi-puhi akciófilmes túlélőfilm után végre itt egy érzelmeket is megmutató új típusú disztópikus történet, melyben nem a percenként kiiktatott támadók száma a lényeg, hanem a személyes sztorik és összetett karakterek. Jacob Elordi és Margaret Qualley is érett alakítást nyújtanak, jó a rendezés, színvonalas a script. Nekem tetszett, erős négy csillagra értékelem, bár az IMDb-n jelenleg 65%-os csupán. Úgy tűnik, nem annyira értékelte a többség a film újító jellegét a disztópikus filmek sorában.
Gyengécske Odüsszeusz görög hős (és egy pics@nyi sziget királya) részt vesz a Trója elleni ostromban, majd elindul haza a családjához, de évekig hajókázik mindenfelé, mire kb. 8 év után végre hazatér. Ez a történeti váz, amit Homérosz 3000 éve vetett papírra, és amire most Christopher Nolan felfűzi cselekményét. Hősünk szörnyekkel, óriásokkal, félszemű lényekkel hadakozik, miközben alig-alig tudja megőrizni emberei előtt vezetői tekintélyét. A főszerepben Matt Damon, afféle tépelődő katona és király, nem a megszokott harcos karakter. A film tempója lassú, a rendezés kissé unalmas, látványban közepes, az alakítások nagyon gyengék.
Néha sz@r filmek is kapnak Oscart Az Egyik csata a másik után egy infantilis, hatásvadász gagyisághalmaz, klisékkel és látszólagos társadalomkritikával. Népszerűségének fő oka pedig, hogy a Trump-féle autokrata vezetéssel elégedetlen amerikai művészvilág (és Filmakadémia) kritikát lát benne és ellenpólust, mely alkalmat ad a washingtoni vezetéssel való szembeszállásra. Bár én is utálom Trumpot és egy ostoba pojácának tartom, aki csak árt a világnak, amióta csak hatalmon van, de ez a film biztos, hogy nem alkalmas arra, hogy színvonalasan kritizálja rendszerét. Ugyan telepakolták utalásokkal mindarra, amit a republikánusok és konzervatívok nem bírnak, mint a fekete-fehér kapcsolatok, a kábítószerezés (DiCaprio végigfüvezi az ... több»
Ma is aktuális film a fajgyűlöletről A XXI. század a társadalmi feszültségekről szól, melyek között a rasszizmus erősödése a legelső probléma. Az 1998-as Amerikai história X rátapint valami fontosra: arra, hogy mindenkinek saját felelőssége legbelül felismerni a rasszizmus képtelenségét és kegyetlen értelmetlenségét, sőt veszélyes voltát. Napjaink szélsőjobbos pártjai, az európai Patrióták (melynek egyébként a Fidesz is tagja), az itteni Mi hazánkosok, a német AfD-tagok, a francia Le Pen hívei (és sorolhatnánk) általános felelősséggel bírnak abban, hogy a rasszizmus konformeszmévé kezd válni Európában.
A filmbeli karakter, Derek Vinyard (Edward Norton) elkötelezett náci (hitleres poszterekkel a szobája falán és egy hatalmas ho... több»
Balfék család és James McAvoy A mélynövésű (éppen csak 170 centis) James McAvoy kétségtelenül tud félelmetes karaktereket alakítani, pedig ekkorka termettel nehéz elhitetni a világgal, hogy valóságos terminátor. Ennek dacára a 2016-os Széttörve (Split) főszereplőjeként és ebben a tavalyi thrillerben is elrettentő figurát alakít, aki terminátor üzemmódban legyőzhetetlen. Azaz itt mégiscsak legyőzik, bár kétségtelenül nagyon nehezen.
Karaktere, Paddy egy ravasz és erőszakos figura, aki jól fizető vállalkozásként különböző családokat rabol el, majd foszt ki (álcsaládja közreműködésével). Ám legújabb kiszemeltje, a Dalton család feladja neki a leckét. Pedig az említett família szinte végig nagyon balfék: amikor elmehetnének... több»
A 8. részre elfogytak a pozitív karakterek Van olyan vélemény, mely már az első évad elején kimondta, hogy ez a sorozat stílusidegen lesz, vagyis a franchise legsikeresebb részeitől teljesen eltérő hangulatú és jellegű. Nos, úgy tűnik, tökéletesen bejött ez a vélemény: az utolsó, vagyis nyolcadik epizódra ez fokozottan igaz lett.
A legnagyobb gond, hogy elfogytak a pozitív karakterek: Wendy (Sydney Chandler) is átment negatívba, a hibridekkel csak gyilkoltat, és a füttyentésére engedelmeskedő xenomorffal önkényesen mészárol le akárkit. Messzire kerül az egész az Alienek világától, sokkal inkább az kerül fókuszba, hogy a hibridek felsőbbrendűek és ez az új életforma a tápláléklánc élén új domináns fajjá válik a galaxisban. Csak az a ... több»
Elgondolkodtat és meghökkent Meglehetősen ambivalens érzésekkel néztem végig a Társ (Companion) című Drew Hancock rendezte thrillert: egyik oldalon érdekesnek találtam azt a jövőképet, melyben emberszerű robotok élnek köztünk, akiket társnak, szolgálónak vagy akár barátnak tarthatunk, a másik oldalon viszont túlzónak éreztem a film sugallta világot.
Az utóbbi szorul inkább magyarázatra: ha a robotok éppen olyan emberszerűek mint mi, és ehhez még erősebbek is nálunk, akkor egy ilyen világ rendkívül veszélyes az emberiségre nézve. Számomra nem életszerű tehát, hogy ilyemi kialakulhasson.
A film alaptörténetében viszont Iris (Sophie Thatcher) sikerrel száll szembe az őt kihasználó, majd létét fenyegető gazdájával, Josh-a... több»
Statham megmenti az USA-t (60%) Létezhet olyan szervezet az Egyesült Államokban, amely vérprofi és legyőzhetetlen gyilkosokból áll, felette állva minden más hivatalnak, a CIA-nak, az FBI-nak, a Nemzetbiztonságnak, és végső soron őrzi Amerika államiságát? Ők a méhészek. Egyikük, akit Jason Statham alakít, megmenti az USA-t attól a szervezettől, amelynek vezetői a legmagasabb helyekre is beférkőztek. Jó bunyók, kissé bugyuta sztori és gyengécske összhatás jellemzi az egészet. De Statham miatt mégis megérdemel három csillagot és 55-60 százalékot.
Nyomasztó, pesszimista történet és megrázó karakterek túltolva (55%) Ez az a film, amelyben minden karakter nehéz sorsú, depressziós, és amelyben egyetlen optimista vagy vidám percet sem kapunk. A központi figura, Henry Barthes (Adrien Brody), egy beugrós gimnáziumi tanár, akit mindig csak 1-2 hónapra küldenek egy-egy középiskolába helyettesítőnek. Gyerekkora végtelenül szomorúan telt, édesanyja öngyilkos lett (ráadásul ő találta meg alig 7 évesen), nagyapja pedig, aki felnevelte, állandóan önváddal küszködött. Felnőttként tanár lett, de lelkileg sérült ember is egyben. Segíteni próbál egy kamaszlányon, aki az utcájában él, és a testét árulja. Maga mellé veszi egy időre, és gondoskodik róla. Közben iskolájában, ahol csak 1 hónapra kell beugrania, megküzd a ti... több»
Örökzöld kedvenc a Bud Spencer filmek között Nem most volt 1978, amikor Michele Lupo elkészítette az Akit buldózernek hívtak című vígjátékát Bud Spencer (Carlo Pedersoli) főszereplésével.
A legfőbb karakter a 190 centis, 140 kilós Buldózer (Bud Spencer), aki fiatalon tehetséges volt amerikai fociban. Egy nap azonban ráébredt arra, hogy nagyon sok a megbundázott mérkőzés, így szakított a sporttal. Sok-sok évvel később Nápolyban telepedett le, ahol egy kis motoros bárkával kagylóhalászattal kezdett foglalkozni. A film igazi története csak itt kezdődik, ugyanis Nápolyban Buldózer belekeveredik a helyi fiatalok és az itt állomásozó amerikai katonák viszályába. Az ellenségeskedés új színtere az amerikai foci lesz, ugyanis az amerikaiak kih... több»
67 A leleplezés napja (2026)
Kicsit kuszára sikeredett Steven Spielberg legújabb filmje, melyet már nem is a mozilátogatóknak, hanem inkább a streamingfelületek nézőinek szántak bemutatásra. De talán jobb is így, mert a mozipénztáraknál egészen biztosan nagyot bukott volna (az IMDb-n már most, a bemutató idején is 6,4 ponton vergődik a film, és csak ezután kezdődik a visszaesési szakasz). A téma földönkívüli idegenek érkezése a Földre, melyet az amerikai kormányzat évtizedek óta tud (Richard Nixon elnökségétől kezdődően, azaz a 70-es évek kezdete óta), viszont elhallgat az emberek elől. Ráadásul az idegeneket tanulmányozzák, sőt erőszakos eszközökkel vallatják is a hivatalos szervek. Minderről tudomást szerez a vallató... több»