Az egyik legjobb történelmi kalandfilm, amit valaha készítettek (90%) Michael Mann 1992-es filmje az egyik legjobb valaha megrendezett történelmi kalandfilm, amit valaha láttam. Alapját James F. Cooper 1826-os regénye alkotja, mely a XVIII. századi Amerikába repít el bennünket.
A sztori idején 1757-et írunk, ami nálunk Mária Terézia kora, ám Amerikában még az USA megalapítása előtti időszakot jelenti. Ekkoriban az USA területén még csak gyarmatterületek léteztek: a tengerparton Anglia rendelkezett 13 gyarmatállammal, a Nagy Tavak vidékén azonban le, egészen New Orleansig Franciaország birtokolt hatalmas területű vidékeket. A két nagy gyarmatzóna között az Appalache-hegységben indiánok éltek szabadon, egyik övezethez sem tartozva. Ezek között a körülmények köz... több»
Kihagyott lehetőség (50%) A téma hihetetlenül jó lenne, hiszen napjainkban rengeteg az USA területén a forrongás, és szinte egymást érik a zavargások, melyek időnként polgárháborús jelleget öltenek. Ilyen volt legutóbb Trump migrációellenes törvényeinek fogadtatása, a kitoloncolások elleni zavargások sora, illetve korábban a fekete-fehér ellentétek jegyében zajló megmozdulások (rendőri túlkapások feketékkel szemben). Alex Garland filmje azonban nem bontja ki kellőképpen, és nem is tálalja érdekesen az eseményeket, egy jövőben játszódó amerikai polgárháború történéseit. Filmje egész egyszerűen dögunalmas. Ugyanakkor a főszereplők közül Cailee Spaeny alakítása tetszett, kizárólag miatta és alakítása miatt nem értékelte... több»
Átélhető izgalmak 600 méter magasan (80%) Nagyon kíváncsian fogtam ennek a filmnek a megtekintéséhez, mert némi szkepticizmussal töltött el a téma: hogyan lehet szórakoztatóan izgalmas filmet csinálni arról, hogy ketten felmásznak egy őrült magas toronyra, és fenn rekednek. De le a kalappal Scott Mann előtt, mert képes volt eseménydússá, sőt fordulatossá tenni ezt a meglehetősen egyszerű és lineáris sztorit. A torony hivatalos neve egyébként: KXTV/KOVR Tower. A két lány, akik vállalkoznak a kaliforniai adótorony megmászására, barátnők, ám közben feszültség is kialakul közöttük, mert mint a mászás közben kiderül, ugyanabba a férfiba voltak szerelmesek. Alakításuk szerintem hiteles, a két színésznő: Grace Caroline Currey és Virginia G... több»
Látványban erős, minden másban közepes (75%) Gareth Edwards nagy kihívást kapott a legújabb Jurassic World film megrendezésével, de megugrotta a feladatot: egy látványban nagyon erős, ám más téren inkább csak közepes kalandfilmet rakott össze, melyhez húzónévnek Scarlett Johanssont választotta. Ezúttal a főhősök csapata azt a feladatot kapja, hogy három óriás dínótól vegyen vérmintát egy kifejlesztendő gyógyszerhez. A kis csapat egyik tagja Zora (Scarlett Johansson), illetve a tudós Henry (Jonathan Bailey), akikhez még páran csatlakoznak. Az első nagyon látványos jelenet egy hatalmas mosasaurussal élvezhető, mely sokszorosa egy átlagos bálnának. Később óriás repülő dínókkal, T-Rexekkel és olyan lényekkel is küzdenek, melyek laborban ké... több»
Nyomasztó dráma, ami elsőre horrornak tűnik Tény, hogy Jessica Biel olyan név egy-egy film stáblistáján, akire felfigyel az ember. Ráadásul a gyönyörű színésznő számára nem is idegen a horrorok világa: emlékezetes alakítást nyújtott például a 2003-as Texasi láncfűrészes mészárlásban, alig 21 esztendősen. Azóta rengeteg vígjátékban és akciófilmben is szerepelt, és mára 43 éves lett, ám még ebben a korban is nagyon szép.
A Magas ember című Pascal Laugier-rendezés első pillanatra horrornak tűnik, ám valójában egy dráma. Egy nyomasztó atmoszférájú, thrillerként is jól működő dráma. A középpontban egy kis amerikai városka áll, ahol sorra tűnnek el a gyerekek. Itt él a történet főhősnője is, Julia Denning (Jessica Biel), aki ápolónő, és el... több»
Nagyon nagy visszaesés a korábbiakhoz képest (50%) A 2007-ben bemutatott 28 héttel később – Juan Carlos Fresnadillo rendezésében, Jeremy Renner és Robert Carlyle főszereplésével – egy ízig-vérig zombis őrület, valódi horrorélménnyel, mely azonnal a műfaj nagy kedvelőjévé tett. Bevallom, az összes zombis filmet falni kezdtem, és persze kialakultak a kedvenceim is, mint a Z világháború (2013), a Vonat Busanba (2016), illetve a már említett 28 héttel később.
Ilyen előzmények után tűkön ülve vártam már Danny Boyle idei nyárra beharangozott zombis moziját. A csalódottságom nem is lehetett volna nagyobb: a 28 évvel később ugyanis egy nagyon gyenge és beteg B kategóriás horrorutánzat lett. A téma pedig jól indul: a járvány ugyan szinte kiirtja a k... több»
Lassú tempójú, mérsékelt látványvilággal, de így is valódi filmélmény Toby Haynes – hasonlóan Gareth Edwardshoz – a hétköznapi emberek szintjére akarta levinni a Star Wars eseményeket, amikor elkészítette az Andor sorozatot, megmutatva, hogy a galaxis eldugott helyein tengődők, akik soha nem láthatnak jediket és sitheket, hogyan élik meg a birodalom ellen felkelők lázadását. Egy realisztikus, hétköznapibb Star Wars világot álmodott meg, minimális misztikummal.
Az elképzelés első évada sikert aratott (főleg a börtön-lázadásos részek), majd jött a második évad összetettebb konfliktusokkal. Cassian Andor (Diego Luna) a legfontosabb karakterek közelébe kerül, és végre egy párt alkot a gyönyörű Bix Caleennel (Adria Arjona). Különválásuk az érthetetlen jelenetek eg... több»
Erős horrorélmény, drámával keverve (85%) A Krasinski házaspár nagyot alkotott a Hang nélkül elkészítésével: egyikük rendezőként, másikuk pedig a főszereplő családanya, Evelyn (Emily Blunt) bőrében. Óriási ötlet volt 2018-ban a hangra támadó idegen lények inváziója a Föld ellen, és az előlük bujkáló, néma csöndben élő Abbott család górcső alá vétele. A néző együtt izgulhatott a főhősökkel minden lépésükkor, és mindenki azonosulni tudott a karakterekkel. Tökéletes lett a rendezés, a feszültség állandó fokozása, a folytonos új elemek megjelenítése: mint a szülés, a menekülés, a süket lány hallókészülékének felhasználása a lények elleni harcra stb. A dráma ideális arányban keveredik az izgalommal, így a végeredmény egy katarzis hatást ... több»
Ízlés dolga, de inkább gyengécske Alexandre Aja készített már jobb filmet is (pl. Sziklák szeme, Oxigén), bár az is igaz, hogy a Ne oldozz el! meglehetősen ízlésfüggő dolog lett. Aki például szereti a misztikus horrorokat, a rejtélyes, meseszerű thriller-sztorikat, annak bejöhet. A történet azonban kicsit zagyva, és akadnak logikátlanságok is.
Adott egy erdei házikó, ahol egy nő él, Momma (Halle Berry) két kamaszkorú kisfiával. A házat nem hagyhatják el, csak úgy, ha egy hosszú kötelet húznak mindig maguk után, mely biztosítja a házzal való folyamatos kapcsolatot. Ha ezt nem teszik, akkor az erdőből megjelenik a gonosz, többnyire ember alakban (sőt, gyakran Momma valamely elhunyt rokona képében), és elveszi lelküket.
A fil... több»
Elveti a sulykot, és a mesék világába lép át Továbbra is lelkesen írom hozzászólásaimat, noha harmadik napja nem kapok ezekért egyetlen megveszekedett pontot sem. Ha eltelik egy hét (vagyis további 3-4 nap) továbbra is pontok, illetve jóváhagyás nélkül, akkor azért rákérdezek a Mafab szerkesztőknél, hogy mi a probléma az írásaimmal. Miért nem adható egyetlen pont sem ezekre?
Elnézve a többi kommentet, azok sem éppen Dosztojevszkijt, Dickenst vagy Shakespeare-t megszégyenítő klasszikus írások. Egyelőre a Mosolyogj 2-ről pár gondolat (abban a reményben, hogy előbb-utóbb vagy pontot, vagy választ kapok a Mafabtól), azt is remélve, hogy nem magamnak írok, hanem lehetővé teszik, hogy más is olvasni tudja majd.
A Mosolyogj 2 az első rész já... több»
Sokszor újranézhető remek rendezéssel és látványvilággal Donnie Yen, azaz Chirrut Imwe születésnapján kezdek ebbe a bejegyzésbe, hiszen a kínai–amerikai színész 1963. július 24-én született Kantonban. A Zsivány Egyesben fontos és ikonikus karaktert jelenít meg, egy olyan erőhasználót, aki már majdnem jedi, és a felkelés egyik fő segítője, támogatója.
Gareth Edwards makacsul ragaszkodott a R1 elkészítésekor ahhoz, hogy zéró, azaz nulla Star Wars elemet helyezzen el filmjébe, így sem fénykardok, sem jedik, sem Coruscant (a galaktikus birodalom fővárosa), sem pedig a klasszikus karakterek nem találhatóak meg filmjében még utalás szintjén sem. Az egyetlen kivétel Darth Vader, de ő is csak 90 másodpercet kap a film legvégén, amikor megtámadja a felkel... több»
Idegenek inváziója izgalmas és átélhető kivitelben Az 5. hullám bemutatójakor éppen csak 20-at betöltő Chloë Grace Moretz miatt kezdtem el nézni ezt a filmet, de aztán nagyon megtetszett a rendezés és a cselekmény is. A történet valójában egy vízió arról, hogy mi történne, ha egy idegen civilizáció több hullámban megtámadná a Földet. J. Blakeson filmje egy forgatókönyvet mutat erről, egy 19 éves lány sorsán keresztül. Cassie (Chloë Grace Moretz) a támadás legelső hullámakor még szüleivel él, aztán elveszíti édesanyját egy idegenek által kezdeményezett járványban, majd édesapjával és kisöccsével kezd menekülésbe. Egy erdei táborban találják magukat, melyet viszont a hadsereg vesz egy nap birtokba. Mivel kiderül, hogy az idegenek (akiket egyéb... több»
Forma-1 rajongóknak utolérhetetlen filmélmény Sokféle módon be lehet mutatni a Forma-1 világát, Joseph Kosinski egy sajátos utat választott: egy válságba jutott F1-istállót és egy veterán pilótát állított sztorija középpontjába.
Az említett csapat a legutolsó a konstruktőrök és pilóták versenyében, mégis rajtuk keresztül látjuk, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy pilótának a Száguldó cirkuszban (ahogyan a F1-et nevezik sokan). A veterán neve Sonny Hayes (Brad Pitt), akit pedig odacsábít Ruben Cervantes (Javier Bardem), a GPX GP istálló főnöke. Egykoron, sok-sok éve még egymás ellen versenyeztek a Forma-1-ben, ám Sonny idővel számtalan más motorsportban is kipróbálta magát.
Elszállt 30 év, és Ruben segítségül hívja Sonnyt. ... több»
Ezt a filmet egyszer mindenkinek látnia kell Peter Weir a rendszerváltás évében, 1989-ben rendezte meg az utóbbi évtizedek egyik legjobb filmjét, a Holt költők társaságát (Dead Poets Society).
A történet szerint 1959-ben járunk az Egyesült Államokban, ahol egy nagyon szigorú, bentlakásos, konzervatív fiúiskolába új irodalomtanárt vesznek fel. Ő John Keating (Robin Williams), aki merőben új módszerekkel kezd az oktatáshoz: semmibe veszi elődei földhözragadt stílusát, és önálló véleményformálásra, kreativitásra, illetve szárnyalásra ösztönzi tanulóit. Az iskolavezetés csak bizonyos késéssel vesz tudomást Keating "szentségtörő" elveiről, és arról sem tudnak, hogy a diákoknak az új tanár saját ifjúkora titkos klubjáról is említést tett, m... több»
A filmtörténelem talán legjobbja Annyi helyen szerepel A remény rabjai a filmtörténelem legjobb filmjeként, hogy az ember egészen elképed azon, hogy nem kapott Oscart 1995-ben. Ennek van természetesen egy nagyon egyszerű magyarázata: éppen akkoriban, amikor Frank Darabont elkészült vele, megrendeztek két másik, ugyancsak különleges és zseniális filmet, mégpedig a Forrest Gumpot és a Ponyvaregényt. Így a 67. Oscar-gálán ez a két film egyaránt indult A remény rabjai ellenében, és a kritikusok a Forrest Gumpot, illetve a Ponyvaregényt halmozták el inkább díjaikkal. A sors iróniája, hogy bár A remény rabjai mindkettőnél jobb, az 1995-ös döntnökök másképp ítélkeztek. Darabont filmje sokrétegű történet barátságról, kitartásról és... több»
Két ember, akik külön világot adtak egymásnak Megtörtént és valós sztorin alapul Olivier Nakache és Eric Toledano különleges filmje, az Életrevalók (Intouchables). A történet Párizsban játszódik, mint ahogyan a szereplők valós megfelelői is ott éltek: Philippe Pozzo di Borgo és ápolója, Abdel Yasmin Sellou. Egyikük milliárdos, aki egy szerencsétlen siklóernyős balesetben nyaktól lefelé lebénul, másikuk pedig egy elszegényedett muszlim bevándorló. A két férfit a filmben François Cluzet és Omar Sy alakítják. A forgatókönyv éppúgy zseniális, mint a rendezés és a két főszereplő alakítása. Egyszerre tanulságos, megható és vicces, tipikusan az a film, amin sírni és nevetni is tudunk. Számomra a legfőbb üzenete az, hogy soha nem szabad semmit ... több»
A leginkább sokkoló holokauszt-film Roman Polanski 2002-ben dolgozta fel Władysław Szpilman élettörténetét, aki a második világháború alatt Varsóban kényszerült bujkálni a nácik elől egészen 1945-ig. A szovjetek csak 1945 elején érkeztek meg Varsóba, így a zsidó származású lengyel zongoristának öt és fél éven keresztül kellett a halál árnyékában élnie. Kezdetben a többi zsidó lakoshoz hasonlóan tűrte a megaláztatásokat, mint a sárga csillag viselése, a gettókba zárás és a spontán kivégzések, majd jött egy fontos választóvonal: a varsói gettó kiürítése, amikor a nácik a családjával együtt Auschwitzba tervezték elszállítani. Ekkor azonban egy zsidó kápó elválasztja családjától, és innentől Szpilman bujkálásba kezd éveken kereszt... több»
Akciók, szerelem, Mission: Impossible-jelleg és valami több Nem most volt 1997, amikor Phillip Noyce megrendezte Az angyalt. Ám nekem kedvencem lett annak idején azonnal, és azóta többször is megnéztem. A Val Kilmer–Elisabeth Shue páros között szinte izzik a levegő, és nagyon jó kettőst alkotnak a filmben. A cselekmény nagy része Moszkvában játszódik, ahol egy fizikusnő, Dr. Emma Russell forradalmian új energiaforrást fedez fel. Ám az orosz diktátor, Ivan Tretiak (Rade Serbedzija) ki akarja sajátítani, hogy ezzel is sakkban tudja tartani népét. Ám az Angyal, azaz Simon Templar (Val Kilmer) a hányattatott gyerekkorból hírszerzővé váló titkos ügynök közbelép, és együttesen szembeszállnak Tretiak embereivel. Templar különlegessége, hogy mint a Mission: ... több»
Egy ötcsillagos akció-thriller közel-keleti helyszínekkel Az egyik kedvenc filmem a Hazugságok hálója (Body of Lies), Ridley Scott remek rendezésével. A téma a Közel-Kelet 2008-as helyzete, amikor a terrorszervezetek hemzsegnek Szíriában, Jordániában és mindenhol a térségben. Ilyen szervezetet működtet Al-Saleem (Alon Aboutboul) is, aki egyre durvább robbantásokra ad parancsot embereinek világszerte. Ám elfogásán kezd el dolgozni Roger Ferris ügynök (Leonardo DiCaprio), aki olyan régóta tartózkodik már a Közel-Keleten, hogy folyékonyan beszél arabul, és elnyerte a jordán titkosszolgálat fejének, Hani pasának (Mark Strong) a bizalmát is. Ferris egy különleges csapdát eszel ki Al-Saleem számára, amibe alig avatja be főnökét Ed Hoffmant (Russell Crowe... több»
86 Az utolsó mohikán (1992)
Michael Mann 1992-es filmje az egyik legjobb valaha megrendezett történelmi kalandfilm, amit valaha láttam. Alapját James F. Cooper 1826-os regénye alkotja, mely a XVIII. századi Amerikába repít el bennünket. A sztori idején 1757-et írunk, ami nálunk Mária Terézia kora, ám Amerikában még az USA megalapítása előtti időszakot jelenti. Ekkoriban az USA területén még csak gyarmatterületek léteztek: a tengerparton Anglia rendelkezett 13 gyarmatállammal, a Nagy Tavak vidékén azonban le, egészen New Orleansig Franciaország birtokolt hatalmas területű vidékeket. A két nagy gyarmatzóna között az Appalache-hegységben indiánok éltek szabadon, egyik övezethez sem tartozva. Ezek között a körülmények köz... több»