Életrevalók (2011)

Igazi francia film. Kicsit pikáns, finoman humoros, szerelmes is, vagány is, pimasz is; óvatosan érinti a bevándorlás-valóságot is az országban. De a középpontban két teljesen más közegből származó, bőrszínben, kulturális értékekben teljesen különböző ember áll, akiket egymás mellé sodort az élet. Az egyikük megszelídül, önmagára talál, míg a másiknál kisüt a nap és ismét 'lábra áll' és elindul. Ilyenek vagyunk mi emberek: ha engedjük kisüthet a nap, ha nyitott szemmel járunk-kelünk kincseket hozhatunk a felszínre egymásban.

Egyszerre humoros és könnyfacsaró.

Nem igazán tetszett a film egy-két abszúrd poéntól eltekintve semmi szimpatikus nem volt benne

Véleményem szerint ez a film több szempontból is "zseniális", mivel két külön karakter találkozik az egyik aki most szabadult a börtönből és szinte teljesen alkalmatlan a feladatára, a másik a gazdag arisztokrata, aki tolószékbe kerül. Ahogy zajlik az élet, úgy ismerik meg egymást és lesznek közös vicces élménydús emlékeik, és idővel a legjobb barátok lesznek.

Nehezen vettem rá magam, hogy megnézzem, de az utóbbi időben ez az egyik legjobb, ha nem a legjobb film, amit láttam. Vétek lett volna kihagyni. Egyszerre vidám és szomorú. Elgondolkodtató és megható. A főszereplő egy magatehetetlen emberből varázsol újra embert, ahogy a humorával megmutatja, hogy VAN ÉRTELME ÉLNI. A két színészt is nagyon eltalálták. Bárcsak több ilyen alkotás születne. A magam részéről én "kötelező olvasmánnyá" tenném. Holywood elbújhat...