Gergo Horvath

Az első évadot alapvetően bírtam, de nem éreztem, hogy ebből igazából több is kéne, így aztán a második évadot kb. kihagytam, valami keveset láttam belőle, aztán gondoltam, adok egy esélyt ennek a szezonnak. Most már van tétje Georgia tetteinek (ez az, ami a Te-ből már az első évad után nagyon hiányozni kezdett), és a drámája kimondottan erős lett, az ő sztorija miatt alapvetően megérte megnézni, de továbbra sem lesz a kedvencem. Kicsit úgy vagyok vele, hogy ha nem látom, akkor sem maradok le semmiről, de éppen jobb híján azt sem bántam, hogy elkezdtem (bár még nem teljesen értem a végére).

Sajnos ez alulmúlta az amúgy is gyengécske első évadot. Azok a kínos poénok... Nem is tudom, ezerszer jobb is lehetne ez a sorozat, de a gerappát kiöltött nyelvvel ordító Schwarzenegger szerintem sehogy sem vicces. Volt egy-két dolog, ami jól működött, de egy kezem meg tudnám számolni. Kár érte...

Jason Statham újabb B-filmje, ami nem ígér sokat, nem vár sokat, de az időt el lehet vele ütni. Sokszor láttuk ezt már, és még biztos fogjuk legalább ennyiszer.

Ez az a film, amiről nem gondoltad volna, hogy szükség van rá, de amikor megnézed, rájössz, hogy ilyesmi nagyon kellett már a Predator franchise-nak. Ez a karakter sokkal érdekesebb annál, mint hogy B-filmek szereplője legyen (azért volt pár ilyen), és bár az egész alig több, mint grafikus vérengzés, mégis működik. Nem épít klasszikus értelemben univerzumot, nem tudunk meg sokkal többet a Predatorokról, de egy újabb lépés volt ez a megfelelő irányba.

Nem mondom, hogy hibátlan sorozat volt, de elsősorban az erősségei miatt fogok rá emlékezni. Az alakítások nagyszerűek, és bár van benne némi kuszaság, alapvetően jól egyensúlyoz a (helyenként elég súlyos) dráma és a humor között. Kellemes meglepetés egy elgondolkodtató lezárással, de épp ez a lezárás, az utolsó 15 perc, ahol nem tudott akkorát ütni, mint amekkora potenciál volt benne. Viszont egyáltalán nem bántam meg.

Egyáltalán nem volt ez rossz, sőt, de sajnos igazán emlékezetes sem. A Gladiátor II egy korrekt mozi, szépen kiegyensúlyozva, de sajnos semmi maradandó, ami miatt évek múlva érdemes lenne újra elővenni, csak egyáltalán csak emlegetni. Másfelől meg simán ajánlható, mert ameddig tart, addig működik, éppen csak nyomot nem hagy. Egyszer nézős, de ez egyáltalán nem baj, hacsak nem túl nagy elvárásokkal ülsz le hozzá.

Hát nem volt ez jó, de talán nem akkora katasztrófa, mint egynéhány másik Sony/Marvel-film, de leginkább csak Aaron Taylor-Johnson miatt. Tőle nagyon szívesen láttam volna egy jó Kraven-mozit, de ez így ebben a formában még akkor is nagy csalódás, ha a Sony eddigi filmjeiből erre már számítani lehetett. Nagyon alacsony elvárásokkal kezdtem neki, azokat nem múlta alá, nagyon nagy jóindulattal adok rá egy hármas alát.

Szerintem kell egy bizonyos életkor és tapasztalat ahhoz, hogy minden apróságát és mondanivalóját megértsük, beleértve egészen apró, finom nüanszokat. Tina Fey szerintem kiemelkedőt alkotott ezzel a szériával, nagyon ritka, pozitív meglepetés volt ez a Netflixtől.

Őszintén szólva az első rész szerintem sokkal erősebb volt, de amikor a humorra próbált fókuszálni, akkor ez a rész is jól működött. Mondjuk a csavartól nem dobtam hátast, de oké, egyszer simán nézhető.

Fél füllel, fél szemmel néztem csak (még nem értem teljesen az évad végére, azt hozzáteszem), de enyhén szólva sem győzött meg. Van a Netflixnek ebben a műfajban ennél kínosabb darabja is (nem említeném név szerint :)), de a bemutatásakor egyesek párhuzamot vontak ez és a Yellowstone között; maradjunk annyiban, hogy a kettő nem is állhatna távolabb egymástól. Eleve emiatt a "feltételezett" párhuzam miatt kezdtem bele, de ha nem tettem volna, akkor sem maradok le sokról.

Tom Hardy az egyik nagy kedvencem, a rendezőt is bírom, A rajtaütés ott van minden idők top10 akciófilmje között, de a Pusztítás mégsem győzött meg. A CGI éppenséggel csúnya, de az okés, az adott költségvetésből kell dolgozni, viszont a történet faék egyszerűségére túl sok mentség nincs. Az akció rendben van, de ezen a szinten (ahol a rendező és Hardy áll) ez önmagában még kevés...

Nekem ez kissé súlytalan volt, egy történet, ami sem az MCU-hoz, sem magához a karakterhez nem igazán tett hozzá, Harrison Ford Vörös Hulkja pedig simán csak szemfényvesztés volt. Ha ez a Marvel-film kimarad az életedből, nem hinném, hogy igazán sokat veszítesz...

Végül 3 csillagot adok rá, pedig voltak erősebb pillanatait. Akkor igazán jó a Kokainmedve, amikor átmegy teljes paródiába (a háttérben elsuhanó medve és társai), de amikor slasher műfajra vált, akkor valahogy nem tud igazán önfeledt és szórakoztató lenni. Értékelem a próbálkozást, és az tény, hogy egy élmény volt, de megnéztem volna ennek egy igazán ütős változtatát is.

Ez csak afféle sokszor látott, klisékre épülő, közepes akcióthriller, amihez Viola Davis egyszerűen túl jó, de ezt ő sem tudja a középszer fölé húzni.

Bár ezt az 'élőszereplős' műfajt nem szívlelem, de azt meg kell hagyni, hogy filmként helytállt a Mufasa, mind a történet, mind a kivitelezés tekintetében. Ennek ellenére számomra egyszernézős darab maradt, ellentétben az eredeti mesével, ami gyerekkorom óriási kedvence volt.