"Ne hagyj el! Jössz, amikor akarsz, ha havonta egyszer, ha évente egyszer... Csak légy velem!" Ez egy nagyon fájdalmasan, fatálisan szép film. Szerencse, hogy rátaláltam...
Évszázados korszakos tökéletes..remekmű...képileg, zeneileg...és mondanivalóban...minden méltatás ...méltatlan a film nagyságához....szerelmese vagyok az Amerikai szépségnek...ez az a film amikor bénán kábán ülsz a moziban, mindenki már haza ment, lement a stáblista...és a jegyszedő néni finom köhécsel...h talán ideje lenne menni...beleizzadsz a székbe...nehéz szabadulni a hatása alól...és talán nem is karod...h szabadulj....
Túl jó film ahhoz, h csak egyszer nézze meg mindenki...nem véletlen az Oscar jelölés sem...megkaphatta volna...és méltó is lett volna...Telis-tele metaforákkal...utalásokkal...milyen az amikor egy tiszta kútba valaki csak egy cseppecske mérget tesz...onnantól vége... ihatatlan...és ha ki is tisztítják, már mindenki viszolyog, h újra igyon belőle...Teljesen korunk magyar viszonyaira...aktuális...elég ha valaki megmérgezi a társadalmat, még ha a vége elvileg a megbocsájtás a béke...de mindig lesz EGY, aki csak vádra fog emlékezni...Nem véletlen a sok dán jelölés az elmúlt években...egyszerűen az értő szakma és közönség felfigyelt nagyon jók lettek az északi filmek...Benne van kőkeményen korunk... több»
84 Ne menj el! (2004)