Timcsibaba77

[email protected]
Az élet valóban egy csoda, de számomra az is, hogy egy ennyire zseniális fergeteges csapat hogy tudott ennyire alul intonált filmet összehozni. A Macskajaj volt mindennek az eleje és vége úgy tűnik, mivel a folytatás erősen illuminált hangvételű, kicsit barbár, és zsong a hülyeségtől, ami fárasztó. Gondolatok kavalkádja, kuszasága filmvászonra vágva.

[email protected]
Egy igazi bohóc Luis de Funes, ezer arcú karakter. És ebben a filmben nagyszerűen remekel, csak úgy mint az összes szerepében, filmjében, amit már volt alkalmam végig csodálni. Igazi nagy fő hajtás a film rendezői előtt is, mert nem egyszerű dolog rendezni. Egy jó forgatókönyv, ami bárhogy is jól vagy rosszul van megírva, mindenképpen fontos az, hogy a néző a filmvásznon majd mit fog látni. És a nagy zsidó kultúra, amit játékosan úgy kellett megjelentetni, hogy azért ez a kis közösség se sértődjön meg. Igazi filmszatíra, én nekem a szívem csücske.

[email protected]
Felejthetetlen filmélmény volt, még mindig szeretettel gondolok rá, és átjárja a szívemet a csodás Toscána. Elsőrangú szereplő válogatás, igazi remekmű. Én is kedvet kaptam egy kis olasz kiruccanásra.

[email protected]
Frederico Fellini ide, vagy oda, nagyon untatott, 167 vánszorgó percét óráknak éreztem. Elnézést kérek a nagy szerzőktől, de tényleg Anita Ekberg dobta fel, adta meg a film alapvázát, ami a színésznő eltűnésével össze is roppant. Egy inkább felfújt színes légballonszerű volt ez a film, ami alá a tüzet adta a nagy olasz érzés, életvitel. Tény és való, hogy én is azért vettem le a könyvesbolt polcáról, mert egy film kuriózum, és én is kísérletezgetni szerettem volna a régi idők nagyjaival, de valahogy mellbe vágott ez a történet, mert ennyi év elmúlásával semmi sem jött át belőle. Egy nyafogós kínlódós, perbaccozós életérzés volt. És kellett bele a gyönyörű szőkeség, mert nélküle ez a haldokló... több»