Kellő drámai érzékenységgel alkotott produkció Lassú, de nagyon profi operatőri munkával megcsinált film. A főszereplők, Sean Penn és Christopher Walken nagyszerűen játszottak. Ki kell várni a végét, az biztos; sajnos helyenként kiszámítható, és majdnem unalmassá is válik, de a végére minden a helyére kerül, és kerek egész lesz. Zömmel lineáris szerkesztésmóddal, nem túl meglepő történetvezetéssel, de tisztességes, kellő drámai érzékenységgel alkotott produkció. Még a sok amerikai filmből hiányolható üzenete és társadalomkritikai éle is megvan. Ami engem visszatart a filmmel kapcsolatos komolyabb "ömlengéstől", az a történetvezetésben – és fényképezésben is – a "távolságtartó lapozási" mód, ami azért sok erénye mellett a felszínen mara... több»
Filmes-történelmi jelentőségű kópia Korai hollywoodi "akadémikus", amerikai filmes stílus, kevés zsenialitás, sok "izzadságszagú", rengeteg statisztát igénybe vevő munka. A színészválasztás, és a karakterszínészek profizmusa is bőven hagy kívánnivalót maga után. A rendezés követni próbálja a monumentális filmek, Szergej Mihajlovics Eisenstein (1898-1948) és hát az "Aranypolgár" alkotójának Orson Welles (1915-1985) filmes alkotásait. Ebben az esetben ez csak hellyel-közzel sikerült. Azonban vitathatatlan erénye a filmnek, hogy őszintén mer Amerika születésének legnagyobb árnyoldalával, az őslakos indiánok csaknem kiirtásával szembenézni. Az ábrázolás naturalizmusa is a korát megelőző. A forgatás helyszínei pedig fantasztikus lá... több»
Ismét egy A film erősen hajaz Nolan Eredet című filmjére, azután van benne Tarkovszkij Stalkerének megoldásaiból is. Esetleg Cameron: Avatarjából, a lebegő szigetek közötti közlekedésből, de ez persze csak alkotói inspirálás szintjén lehetőség. Haloványan emlékszem még egy időutazós filmre is, ahol az "időkapu" a közlekedéshez egy lepusztult, rozsdaette busz volt. A történetmese elégé szimpla, nem sok izgalmat tartalmazó, "járkálós-unalmas". A gondolati tartalom rendben is lenne, és a film üzenete is. De, amíg ide (a végéig...!) eljut az ember..., ha egyáltalán...!??
Tehát felszínes megtekintésre ez egy elfogadhatóan megcsinált mozi, bár a szigorúan "egyeffektes" grafikai megoldás végigvitele elég e... több»
Derűs film hétvégére Derűs film és sokszor lehetett nevetni rajta, sok a helyzetkomikum, jól lett időzítve a poénok többsége. A 4 főszereplő nagyot játszik benne, illetve a 2 lány fantasztikusan gyönyörű és szexis. (Már az ő "megtekintésükkel" is gyorsan elrepül az a 80 perc. :) ) A második "felemás cipős"-nél jobban sikerült szórakoztató mozi, és ebben nagy szerepe van Richard Bohringer-nek is! - Halálosan komoly, rezzenéstelen arcal ad elő, az ember meglátja és már fojtogatja a nevetés. Ketten Pierre Richard-dal, - aki szerintem kedves és mulatságos arcjátékban a világon is verhetetlen, - e filmben nagyon jó vígjáték-párost alkotnak.
..életszagú színházi "kulisszatitkok" átadója A film messze nem hibátlan, de életszagú színházi "kulisszatitkok" átadója. Alapvetően élveztem a színészek játékát. A főszereplő Valeria Bruni Tedeschi szerintem szenzációsan alakított, megnevettetett és esetenként megrígatott. Teljes mértékig átjött minden érzelmes megnyilvánulása. A laza, "franciás" szerkesztésmód már csak a szokásos "hab a tortán" mellékkörülmény. (Az egész filmet áthatja a női alkotókra jellemző, "szabadon csapongó" gondolkodásmód. Ami egy női színészek kapcsolati problémáit feldolgozó film esetében számomra egészen elfogadható szerkesztési, színészvezetési módszer.)
64 Lőtávolban (1986)
Lassú, de nagyon profi operatőri munkával megcsinált film. A főszereplők, Sean Penn és Christopher Walken nagyszerűen játszottak. Ki kell várni a végét, az biztos; sajnos helyenként kiszámítható, és majdnem unalmassá is válik, de a végére minden a helyére kerül, és kerek egész lesz. Zömmel lineáris szerkesztésmóddal, nem túl meglepő történetvezetéssel, de tisztességes, kellő drámai érzékenységgel alkotott produkció. Még a sok amerikai filmből hiányolható üzenete és társadalomkritikai éle is megvan. Ami engem visszatart a filmmel kapcsolatos komolyabb "ömlengéstől", az a történetvezetésben – és fényképezésben is – a "távolságtartó lapozási" mód, ami azért sok erénye mellett a felszínen mara... több»