Kellő drámai érzékenységgel alkotott produkció Lassú, de nagyon profi operatőri munkával megcsinált film. A főszereplők, Sean Penn és Christopher Walken nagyszerűen játszottak. Ki kell várni a végét, az biztos; sajnos helyenként kiszámítható, és majdnem unalmassá is válik, de a végére minden a helyére kerül, és kerek egész lesz. Zömmel lineáris szerkesztésmóddal, nem túl meglepő történetvezetéssel, de tisztességes, kellő drámai érzékenységgel alkotott produkció. Még a sok amerikai filmből hiányolható üzenete és társadalomkritikai éle is megvan. Ami engem visszatart a filmmel kapcsolatos komolyabb "ömlengéstől", az a történetvezetésben – és fényképezésben is – a "távolságtartó lapozási" mód, ami azért sok erénye mellett a felszínen mara... több»
Filmes-történelmi jelentőségű kópia Korai hollywoodi "akadémikus", amerikai filmes stílus, kevés zsenialitás, sok "izzadságszagú", rengeteg statisztát igénybe vevő munka. A színészválasztás, és a karakterszínészek profizmusa is bőven hagy kívánnivalót maga után. A rendezés követni próbálja a monumentális filmek, Szergej Mihajlovics Eisenstein (1898-1948) és hát az "Aranypolgár" alkotójának Orson Welles (1915-1985) filmes alkotásait. Ebben az esetben ez csak hellyel-közzel sikerült. Azonban vitathatatlan erénye a filmnek, hogy őszintén mer Amerika születésének legnagyobb árnyoldalával, az őslakos indiánok csaknem kiirtásával szembenézni. Az ábrázolás naturalizmusa is a korát megelőző. A forgatás helyszínei pedig fantasztikus lá... több»
Ismét egy A film erősen hajaz Nolan Eredet című filmjére, azután van benne Tarkovszkij Stalkerének megoldásaiból is. Esetleg Cameron: Avatarjából, a lebegő szigetek közötti közlekedésből, de ez persze csak alkotói inspirálás szintjén lehetőség. Haloványan emlékszem még egy időutazós filmre is, ahol az "időkapu" a közlekedéshez egy lepusztult, rozsdaette busz volt. A történetmese elégé szimpla, nem sok izgalmat tartalmazó, "járkálós-unalmas". A gondolati tartalom rendben is lenne, és a film üzenete is. De, amíg ide (a végéig...!) eljut az ember..., ha egyáltalán...!??
Tehát felszínes megtekintésre ez egy elfogadhatóan megcsinált mozi, bár a szigorúan "egyeffektes" grafikai megoldás végigvitele elég e... több»
Derűs film hétvégére Derűs film és sokszor lehetett nevetni rajta, sok a helyzetkomikum, jól lett időzítve a poénok többsége. A 4 főszereplő nagyot játszik benne, illetve a 2 lány fantasztikusan gyönyörű és szexis. (Már az ő "megtekintésükkel" is gyorsan elrepül az a 80 perc. :) ) A második "felemás cipős"-nél jobban sikerült szórakoztató mozi, és ebben nagy szerepe van Richard Bohringer-nek is! - Halálosan komoly, rezzenéstelen arcal ad elő, az ember meglátja és már fojtogatja a nevetés. Ketten Pierre Richard-dal, - aki szerintem kedves és mulatságos arcjátékban a világon is verhetetlen, - e filmben nagyon jó vígjáték-párost alkotnak.
..életszagú színházi "kulisszatitkok" átadója A film messze nem hibátlan, de életszagú színházi "kulisszatitkok" átadója. Alapvetően élveztem a színészek játékát. A főszereplő Valeria Bruni Tedeschi szerintem szenzációsan alakított, megnevettetett és esetenként megrígatott. Teljes mértékig átjött minden érzelmes megnyilvánulása. A laza, "franciás" szerkesztésmód már csak a szokásos "hab a tortán" mellékkörülmény. (Az egész filmet áthatja a női alkotókra jellemző, "szabadon csapongó" gondolkodásmód. Ami egy női színészek kapcsolati problémáit feldolgozó film esetében számomra egészen elfogadható szerkesztési, színészvezetési módszer.)
Értékmentés így??? Szörnyű a digitalizálás minősége. Egyáltalán nem érdemelték meg ezek a gyönyörű rajzok ezt a csapnivaló munkát, ráadásul 2019-ben!!!
Nincs hozzáértő digitális retusálás Kecskeméten? Így hozzáfogni kár volt. Üzenem József Attila szavaival az újonnan szerkesztő "alkotóknak": "Dolgozni, pontosan és szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes."
(Egyébként aranyos rajzfilm, de csak nagyon kicsiknek, és a kiadás minőségi problémáit ők már 3 éves kor alatt is észreveszik. Egy tartalmilag, a rajzok művészi értékét tekintve magasan és világszinten versenyképes, (és alapból szerintem hosszabb távon is eladható lenne..!) filmes munkát, így lehet piaci szempontból versenyképtelenné degradálni. - ... több»
Egy nagyon, különleges és szép dráma... Valóban, kicsit lassú a film első fele, na de a második mindenért kárpótol. Egy nagyon, különleges és szép dráma barátságról, szerelemről, sikerről, szakmai szolidaritásról és tiszteletről.., a bukásról, - az élet nagy keresztjeiről. - Külön öröm volt számomra Elle Fannig játéka, már gyerekszínészként is csodálatosan tehetségesnek találtam, huszonéves korára már beérett drámai színésznőként is. Nagyon hitelesen, angyali magasságban alakította ezt a szerepét is. A kaszting a többi filmbeli karakter megszemélyesítésénél is jó döntéseket eredményezett. - Ezt látnia érdemes mindenkinek, aki szereti a dráma műfaját. Van egy kissé alternatív, művészfilm atmoszférája is. (Csak kipihenten, nembeli l... több»
Az érték megszállott követőinek A leggyönyörűbb szenvedélyes vonzalom és a soha egymást el nem érés felismerésének fájdalma, az életre szóló veszteség tudata két, a végletekig szimpatikus arcon. (Köszönöm nektek ezt a pár másodpercet, csodálatos volt, - filmen ilyet még soha nem élhettem át ennyire..! - (Ed Harris and Anne Heche - 1999) - Fantasztikus alkotás!
benne volt a lehetőség... Meg lehetett nézni, nem mondanám kidobott másfél órának. Az alapötlet nagyon jó volt, a poénok egy része is ült, a dramaturgia megvalósítása már mutatta a rendezés, vágás hibáit. A film visszatérőleg többször "leült", csak nehezen "lökték tovább" a történetet a színészek. Egyébként velük nem volt baj, a körülményekhez képest profin tették a dolgukat. - A tapasztalatlan, fiatal filmes(?) alkotók még nem érzik a fergeteges vígjátékhoz szükséges időzítéseket, a tempót. Szerintem benne volt a lehetőség, de csak 60-70 %-osra sikerült kihozni.
nihil A téma nagyon nem volt "bejövős", - bár kétségtelen, - Ewan McGregor minden általam eddig látott szerepénél hitelesebben alakított. Számomra mélyen vergődő, értelmetlen, nihili létezési formák filmre vitelével készült, sötét depressziót hajlamosító környezeti viszonyok között zajló, némiképp lassú folyású dráma. Lehet bármilyen művészi értékű, de a végletekig lehangoló - A rendezés egyébként nagyon jó lett, kerek egész a film, a dramaturgia feszesen kézben tartva.- (David Mackenzie rendezte a "Perfect Sense - Hétköznapi pár" című filmet is, amely egyik személyes film kedvencem,) - a film zenéjéről csak szuperlatívuszokban lehet nyilatkozni.
csodálatos fiatalos kisugárzása, lendületes, abszolút nőies mozgása Nos, a film nekem bejön, és főként a főszereplő lány kötött a vászonhoz, - és a rendezői változat hosszát emiatt már alig vettem észre, - a csodálatos fiatalos kisugárzása, lendületes, abszolút nőies mozgása, gesztusai. A játéka ugyan már nem mindenütt volt annyira profi, de ezt már csak nyomokban vettem észre. :) - A franciás lazasága a mediterrán jellegű, hirtelen felfűtődő hangulatváltozásai, - megkockáztatom, - bájos, mániás-depressziós elmezavarainak hiteles eljátszása, mind, mind csodálatossá teszik. Kár, hogy a rendező-forgatókönyvíró is a történetvezetéssel kapcsolatos szándékait illetően "zavarodott" volt, itt-ott a történetben kurtítani kellett volna, és ki lehetett volna hagyni ... több»
a kamerák előtti spontán hülyülés Will Ferrell ahol megjelenik a filmes alkotók között, ott kő kövön nem maradhat. Igyekszem a jövőben is kerülni, de ebben az esetben Luke Wilson, - akit szeretek, - felülírta ezt a "mozi-stratégiát". (Persze szerénységet felmutató szerepével nem tudott meghatározó lenni, a többi "harsány barom" kapásból felülírta.) - Nem tudom totálisan elítélni a "hangadókat", mert a sok kényszeredett poén mellett volt néhány valóban rekeszizmot megmozgató is. Az ilyen szintű lazaság megsemmisítheti a vígjáték íróinak fergeteges szórakoztatásra irányuló célját, az eredmények a kamerák előtti spontán hülyülés egyenes következményei. Jó is, rossz is. A rögtönzés e téren nekem ritkán jön be, jobban szeretem az... több»
Csodálatos képekkel varázsolt el, - és az egész film alatt a gyerekekért való aggodalom feszültségével. Nagyon, nagyon művészi filmalkotás, és egyben gyönyörű képzőművészeti is. (Fogalmazhatnék úgy is, hogy igazi elit-művészeti.) A kislányok fantasztikusan játszottak, vagy csak természetesen tették a dolgukat ebben az első hangulatra embertelenül elidegenedett világban. Amennyiben alkotói szándék volt, hogy érzékeltetve legyen a gyermeki létformákra veszélyként jelentkező, velük a nevelésük során érintkező, felnőtt világ résztvevőivel való kontaktus, úgy ez teljes mértékig sikerült nekik. A filmet megtekintve valószínűleg, - ha egyáltalán vannak, - minden néző rohan a kiskorú gyerekeihez, me... több»
Önsors formálás helyett önsorsrontás Nekünk Magyaroknak ez egy fantasztikusan nagy film. Csak a megtekintése adhat tisztább látásmódot, a világot újra és újra behálózó ideológiák, a hatalmi harcok hatásairól. A Magyarságot állandóan elérő "átkokról", az egymás iránti meg nem értés következményeiről. Szabó a huszadik századi történelmünknek tart hű tükröt. (Mi már tudjuk, a "keresztünket" 21. század első húsz évében is cipeltük tovább, ahelyett, hogy megbékélnénk, és dolgoznánk a közös célokért, továbbra is egymás ellen feszülünk.) Az idióták országa ez. Önsors formálás helyett önsorsrontás. Ez a mi örökségünk és a jövőnk is. A világban nem sok nemzet éli a sorsát ehhez hasonlóan. Tanulnunk kéne e filmből is, de sanszos hogy nem... több»
Tömény nihilizmus Össze kell szednem a gondolataimat, hogy a filmből számomra is értelmezhető alkotói célok világossá váljanak. - Gyönyörűen fényképezett, összerakott művészfilm alkotás. Képei sokáig, - talán örökre, - beleégették magukat az agyamba. Paul Schraderre akkor nagyon erősen hathattak az olasz filmművészet legnagyobb kortárs alakjai, szerintem, alapból Fellini, Bertolucci. - Halványan egzisztencialista ideológiát is érzek az alkotói háttérben. Ezt a filmet legfőképpen az "Oltalmazó ég" című Bernardo Bertolucci filmmel tudnám párhuzamba állítani, bár a "nihilista utazás", csak úgy magában való "ténfergés", útkeresés ott nem nagyvárosban történt. De a döntésképtelenség mint a film fő vezérmotívuma, ... több»
Nézhető ausztrál krimi-dráma Szeretem az ausztrál filmesek pragmatikus, sokszor minimalista felfogását. Az általam eddig látott filmjeikre azután igazán nem jellemző a "hollywoodi-nyáltenger" de a kemény, küzdelmes emberi sorsok ábrázolása annál inkább. A sablonosságaik is inkább a mindennapok, az élet jó általánosításaiból, drámai átértelmezéseiből erednek. A filmek kötelező, progresszív üzenetei is a helyükön vannak. - Ez is egy egészen jó párszereplős krimi-filmdráma, talán a vége lett kicsit "összecsapva". - Hiteles alakítások, érthető történetvezetés. A kamera jó kezekben volt, és a zenei aláfestés is szolgálta a dramaturgiát. A színészválogatás a filmnek megfelelően szimpatikus v. a negatív szereplőknél eltaláltan... több»
64 Lőtávolban (1986)
Lassú, de nagyon profi operatőri munkával megcsinált film. A főszereplők, Sean Penn és Christopher Walken nagyszerűen játszottak. Ki kell várni a végét, az biztos; sajnos helyenként kiszámítható, és majdnem unalmassá is válik, de a végére minden a helyére kerül, és kerek egész lesz. Zömmel lineáris szerkesztésmóddal, nem túl meglepő történetvezetéssel, de tisztességes, kellő drámai érzékenységgel alkotott produkció. Még a sok amerikai filmből hiányolható üzenete és társadalomkritikai éle is megvan. Ami engem visszatart a filmmel kapcsolatos komolyabb "ömlengéstől", az a történetvezetésben – és fényképezésben is – a "távolságtartó lapozási" mód, ami azért sok erénye mellett a felszínen mara... több»