Túlzás lenne azt állítani, hogy az elmúlt évek legjobb sorozata, de tény, hogy kellemes meglepetést okozott, Ryan Murphytől nem számítottam ilyen tartalmas forgatókönyvre. Végre minőségi humorral vegyítették a politikai drámát, a szórakoztatás mellett így van lényeges mondanivalójuk is az egyes epizódoknak. És olyan váratlan fordulatok követik egymást, hogy lehetetlen félbehagyni, szinte nézeti magát.
Kedves film a maga egyszerűségével egyetemben, és bár nem egy eredeti történet, illetve sok fordulat teljesne kiszámítható benne, a lelke attól még van akkora, hogy élvezni lehessen.
Bajban voltam ezzel a sorozattal, mert még most sem tudo eldönteni, hogy melyik korosztálynak szánták és miért. Bár igaz, hogy sok Cartoon Network-sorozattal így voltam, úgyhogy legalább a csatorna nem hazudtolta meg önmagát.
Erre tényleg sokat kellett várni, de mint A hihetetlen család 2 esetében, a Toy Story 4 is könnyedén ugrotta meg a lécet, ami kisebb csoda ennyi kihagyás után. A kilencvenes években indult franchise epizódjai még sosem okoztak csalódást, és az új rész sem teszi. Nem nagyon tudok hasonló példát mondani, a Toy Story egy mondernkori klasszikus, a helyét pedig csak még jobban bebetonozta a negyedik rész. A lehető legjobb szívvel merem ajánlani az év animációs filmjét, mert ez tényleg az. Arra pedig nyugodtan mérget vehetünk, hogy ezért a teljesítményért Oscar fog járni.
Hát, nem igazán dobtam el tőle az agyam, szerintem sikerült minden klisét ellőniük a készítőknek ebből a műfajból. Ami persze nem feltétlenül kell, hogy zavaró legyen, csak épp ha valaki egy tartalmasabb szórakozásra vágyik, az nem ez a film lesz.
Kicsit biceg, kicsit dövög, mintha a rendező nem tudta volna pontosan, hogy mit akar, és ez néha a szereplők játékán is érződik. Sokszor éreztem azt, hogy nem tudnak karakterben maradni, mert mintha nem lennének pontosak a karakterek határai. De összességében egy jó dráma.
80 A politikus (2019)